"Ahh, értem már. Mondjuk én kicsit félnék, mert az ugye teljesen mechanikus dolog, és mondjuk kiakad a mechanika és jól bedől az összes, és elkezd vadul égni... vagy ez kizárt? Nem láttam még ilyet, azért kérdezem... Egyébként a brikett az hengeres, vagy tojás alakú, amit ilyenbe raknak?"

Nos, akkor sorban. :-)

Előrebocsátom, hogy már régebben utánanéztem a témának, mivel felmerült bennem a fabrikett-tüzelésű kandallók és kazánok gyártatásának gondolata (természetesen nem Magyarországon, hanem Szlovákiában...). Ami felbátorítana erre: egyik közeli rokonom és egyben jóbarátom 5-6 éve egy jónevű német kandallógyártó cégnél dolgozik mint fejlesztőmérnök s vele beszéltük meg a felmerülő problémákat. (Ő is itt van az indexen, de szerintem nem találta még meg ezt a topicot.)

A dolog nem teljesen mechanikus, inkább elektromechanikusnak mondanám. A behordócsiga (ez kb olyan, mint egy húsdaráló továbbítócsigája egy csőben) egy különálló fabrikett-tartály aljáról néhány fokban fölfelé nyomja be a brikettet. Így bezúdulni semmiképp nem tud (persze lehet más kialakítás is). A visszaégés megakadályozására is több módszer ismert. Gyakorlatilag ezek a kandallók csak TÜV vizsgával hozhatók forgalomba, teljesen biztonságosak. Elektronikus szabályozással rendelkeznek (brikettmennyiség, levegőmennyiség), az égés menetét több szenzor figyeli. Ha eléri a megfelelő hőmérsékletet (vagy lejjebb veszed a termosztátot), akkor kialszik a tűz, majd ha szükséges, akkor egy piezoelektromos gyújtóval újragyújtja magát. (A felhasználó ebből semmit nem vesz észre, minden teljesen automatikus, csak annyi dolga van, hgy a termosztátot beállítsa vagy beprogramozza, ill hetente 1x feltöltse a tartályt fabrikettel valamint eltávolítsa a hamut.)

A brikett általában hengeres, az előállítási módja nagyon leegyszerűsítve: egy nagy "húsdarálón" átnyomják a fűrészport s az magas hőmérsékleten kb 6-8-10 mm (kb ceruzavastagságú) rudakba áll össze, amit 15-40 mm hosszú darabokra vágnak.

"Persze az alaptézisen nem változtat a dolog jelentősen, mert ahol gáz is van, ott az ugyanebben az árban jobban és biztonságosabban szabályozható, tehát a brikett pont az "olcsóságot" üti fejbe..."

A fabrikett-tüzelés szabályozásban ugyanott tart, mint a gáz, így ez nem szempont. Ami hátránya van, az a hetenkénti tartályfeltöltés és hamuzás, valamint a tüzelő beszerzése, mivel a fabrikett nem csőhálózaton érkezik, mindez plusz idő, s az idő=pénz.
Ami előnye van a fabrikettnek a gázzal szemben:
Családi háznál, illetve házrésznél, amennyiben új kivitelezésről van szó, nem kell kifizetni a gázcsonk, ill. gázhálózat-tervezés költségeit, így a kivitelezéskor jelentős összeget lehet spórolni.
Napi költség: a gáz Magyarországon 100 ft/m3 (- támogatás), Ausztriában kb 1€/m3. Gázár tekintetében minimum a duplájára kell(ene) számítanunk néhány éven belül, míg a fabrikett ára nem valószínű, hogy duplájára emelkedik. Különösen annak fényében mondom ezt, hogy hamarosan megjelenik a fabrikett vetélytársa, a gabona (kukorica) mint alternatív tüzelőanyag. Igaz ugyan, hogy az etanoltermelés európai felfutása megnyomta kissé az európai kukoricaárakat, ám adriai kikötőben az amerikai génkezelt kukorica 13-14 ft/kg áron kapható, amely vámolva, szállítva is 20ft/kg alatt marad, tetszőlges magyarországi vasútállomáson átvehetően. Ez a kisker árat kosszútávon is 30ft/kg magasságában fogja tartani.
Így újépítésű ház esetén (szerintem) jobban megéri a fabrikett-tüzelés, amennyiben a tulaj hajlandó vállalni a vele járó pluszmunkát és kellemetlenséget.