Zavar a könyvben Dawkins nyilvánvaló dühös, térítő ateizmusa. Az rendben van, hogy az ateizmus amerikai megítélése, és Isten kötelező emlegetése minden liberális csőrét kell hogy piszkálja, de ez a vallás intoleranciájáról kell hogy szóljon, nem a vallásról magáról (egy liberális mindennel szemben toleráns, csak az intoleranciával szemben nem az).

 

 A tudomány pedig elvileg ismeri a saját korlátait, és tudja, hogy mi nem tartozik a tudomány hatáskörébe. A nem falszifikálható dolgok nem hülyeségek, hanem egyszerűen nem tudományos kérdések. Ilyen Isten létezésének kérdése is.

 

 Az áltudományok, ezotéria, vallás elleni "harcban", de inkább megnyilvánulásokban jó lenne a következő kategorizálásokat tenni:

 

 a) magukat tudományosnak beállított áltudományok.

 b) tudománnyal összeegyeztethető, de magukat nem tudományosnak beállítani dolgok

 c) tudománnyal nem összeegyeztethető, magukat nem is tudományosnak beállítani kívánó dolgok.

 

 (természetesen ezek nem tiszta kategóriák)

 

 Teljesen más módon lehet kritizálni mindegyiket. Az elsőt kell és lehet úgy, ahogy általában a Tényeket Tisztelők teszik.

 

 A vallás jelentős része inkább a b) kategória, amíg csak olyan kérdéseket tárgyal, amik a tudomány számára falszifikálhatatlanok. Nyilván nem arról a naív vallásról beszélek, amely szerint a jóisten egy szakállas bácsi, aki egy felhő szélén üldögél, mert az persze egy repülőgép/űrhajó fedélzetéről könnyen falszifikálható lenne. A tudomány azonban csak arról tud beszélni, hogy az a valami, ami odakint van, az milyen módon modellezhető. Amikor a világ tudományos megismeréséről beszélünk, az a világ működésének, és viselkedésének a megismeréséről, modellezéséről szól, nem ad választ olyan kérdésekre, hogy hogyan és miért van implementálva odakint az a valami. Tudományos alapon ilyenekbe nem lehet belefolyni. Aki a tudományra hivatkozva bármit is állít ilyen kérdésekben, az túllépi a hatáskörét.

 

 Legzűrösebb a c). A tudományos módszertan az egy módszertan, és létjogosultsága teljesen axiomatikus. A szkeptikusok sokszor támadnak ezoterikus dolgokat úgy, hogy "bebizonyítják", hogy az hibás. Ezek a bizonyítások azonban tudományos bizonyítások, és így ezen igazságok és tények "csak" tudományos igazságok és tudományos tények. Más axiómarendszereket és módszertanokat felvéve más igazságok és tények is lehetségesek. (Lehet többféle igazság, miközben mindegyik a maga módján korrespondál a világ ugyanazon konkrét jelenségeivel és viselkedésével)

 

 Mondok egy példát. Az, hogy "statisztikailag" semmit nem tud a parafenomén, az egy tudományos igazság. A statisztika csak nagy számokról tud mondani valamit, a tudománynak arra, hogy a következő kockadobásnak konkrétan mi lesz az eredménye nincs válasza. Ezt a tudomány felismeri mint saját korlátját, és meg is elégszik azzal, hogy akkor hát erre nincs válasz. De az emberek válaszokat keresnek. Az, hogy a sámán hoz példákat, hogy mennyiszer meggyógyultak a betegek, nem lehet azt válaszolni, hogy de hát statisztikailag nem jobb az arány, mint a sámántalan betegek esetén -- a sámán módszertanának nem része a statisztika, viszont a pozitív visszajelzés igen. Ráadásul van egy hipotézise, hogy aki nem gyógyult meg, az miért van (pl. nem hitt igazán benne). Mindössze annyit mondhatunk, hogy a sámán módszertana nem tudományos, mert olyan hipotézist vett vel, ami falszifikálhatatlan. Sag schon, a falszifikálhatóság nem kritériuma a sámánnak. Sose mondta, hogy része lenne.

 

 A világ konkrét viselkedésében természetesen ez e két igazság nem vezet ellentmondásra: éppen ugyanaz a Mari néni és Pista bácsi gyógyult meg, csak a sámánnak és a tudósnak más-más a hipotézise arról, hogy miért.

 

 Tehát nem lehet simán a tudományos módszertant alapigazságnak feltételezve támadni a sámánt. El lehet magyarázni, hogy a falszifikálhatóság mi fán terem, és miért jó. Sajnálatos következménye, hogy maradnak nem falszifikálható kérdések, amikre ezen kritérium felvétele mellett nem tudunk válaszolni. Aki meg ezekre a kérdésekre is választ keres, hát vegyen fel további axiómákat, sámánt, Istent, ateizmust tetszés szerint.