Nos, akkor már rögtön kérdés, hogy ha Dawkins, vagy más ír egy valláskritikai könyvet, akkor azt miért értékelik azonnal a vallás elleni támadásnak? Pontosan ez az a szemlélet, amit kritizálhat egy liberális szemléletű ember. Amikor például arról van szó - ez most a könyvtől független -, hogy az 1+1% adóból történő támogatást mondjuk 2%-ra módosítanák és mindenki eldönthetné, hogy egyháznak, vagy nem egyháznak adja akár mindkét százalékot, akkor az megint miért kell a vallás elleni támadásnak venni?

A vallások végülis az emberi létezés és a természet mikéntjének legnagyobb kérdéseiről mondanak véleményt. Miért ne lehetne erről véleménye azoknak is, akik nem vallásosak? Márpedig egy vélemény kifejtése együtt jár az alternatív vélemények kritikájával. E nélkül az a - talán már lecsengőben lévő - irányzat érvényesülne, miszerint sokféle valóság létezik, mindez csak a diskurzus, a tárgyalási mód kérdése.

A könyvben nagyon érdekes fejezet szól az erkölcsi ítéletekkel kapcsolatos tudomnyos kísérletekről. Az eredményt nem mondom el. Olvassátok el a könyvet!