„Ami a sabirok (Σάβειρσι) vagy másképen a byzantinusok sabir-ugorjainak avagy
unno-sabirjainak az európai és ázsiai sabarokhoz való viszonyát illeti, nem tartjuk lehetetlennek, hogy ezek az előbbiekkel egy és ugyanazon nép. Támogatja ezen véleményt az ugor névnek a sabirok nevéhez való viszonya, másodszor a következő körülmény: A finnek ugor ágának (magyarok, osztjákok, vogulok), továbbá a hozzájuk legközelebb álló permiek, zürjének stb. nyelvében osszét és egyéb kaukázusi nyelvek befolyásának észrevehető nyomait
találjuk (főleg a fémneveket illetőleg), a mely arra a feltevésre utal, hogy a fent nevezett népek valamikor a Kaukázus északi részén laktak.1 Miután az osszéteket az alánok vagy egy velük rokon nép utódainak tekinthetjük, az északról vagy nyugotról bevándorolt sabirok vagy unnosabirok, mialatt hosszabb ideig az alánok szomszédságában éltek, és mint a perzsák szövetségesei, a kaukázusi és a Kaukázuson túl lakó népekkel közlekedtek, közvetítésükkel megismerkedhettek a finnekkel. Később ezen törzs, nyomatva erősebb népek által, északra vonult fel, ahol elágazott. A lökést ezen vándorláshoz talán az avarok adták, akik Kr. u. 558-
ban a Kaukázustól északra fekvő síkságra törtek, és az ott élő alánokat, utigurokat, savirokat (sabirok) legyőzték, és részben megsemmisítették”.
1 L. dr. Munkácsi B. Kaukasischer Einfluss in d. finnisch-ungarischen Sprachen értekezését, Revue Orient. I., 1900, 39. s köv. 1.
