Itt a folytatás...

Lesz bene egy kis töri is, de erre  szükség van, mert a szövetségi viszonyok idővel változtak.

A missisippitől keletre élő törzseket négy fő nyelvi csoportba lehet sorolni.
Algonkin (a), irokéz (i), sziú (sz) és muszkogi (m). Mindegyik csoport valamelyik hozzá tartozó törzsről kapta a nevét. A törzs neve után írt betűvel fogom jelezni, hogy az melyik nyelvcsoporthoz tartozik.
Az irokéz törzsek az Erie és az Ontario - tó környékén éltek, kivéve a cserokikat és a tuszkarórákat, akik délebbre, a muszkogik szomszédságában. Az algonkinok az atlanti parton Virginiától északra valamint a Nagy Tavak környékén és azoktól északra, egészen az eszkimókig, az Ohio völgyében és a préin. A sziú népek a Nagy Tavak környékén, és azoktól nyugatra a périn ( hidatsza, varjú, mandan, omaha, stb) és a Missisipi mentén ( ajova, otó, biloxi ). A szűkebb ételemben vett sziúk (dakota, lakota, nakota) az Ohio völgyéből kerültek a Nagy Tavak vidékére. Élt még egy kis csoport Virginiában is, ide tatozott pl a moniton (monakán) törzs.
A fehérek megjelenése előtt az egymással háborúzó irokéz törzsek közül öt (mohauk, szeneka, onondaga, oneida, kajuga) békét kötött, és megalakították az Irokéz Tötzszövetséget (más néven Öt Nemzet). Ez a csoport viszont továbbra is hadban állt a Huronokkal (wyandotok, i). az Erie törzs (i) valamint az ún "semleges nép" (i) nem foglalt állást. Az irokézek ezeenkívül ősi ellenségei voltak a szomszédos algonkin törzseknek is(ottava, abenaki, algonkin, stb). Délebbre, Virginiában viszont létrejött egy erős algonkin szövettség, a mintegy 30 kisebb törzset tömörítő powhatan törzsszövettség, amely hadban állt a közeli monakánokkal (sz). Velük kerültek kapcsolatba és összetőzésbe a XVII sz. elején az első angol telepesek, és néhány év alatt legyőzték (tulajdonképpen szétzüllesztették) őket. Két - három évtizeddel később Massachusetts - ben a Mayflower zarándokai ugyanezt tették a wampanoagokkal(a), majd a píkotokkal (a) is összetőzésbe kerültek. Ez utóbbiakból kivált a mohegánok (nem mohikánok!) csoportja Uncas szacsem(törzsfőnök) vezetésével, és az angolok oldalára álltak. Az 1637 - 1638 - as píkot háborúban a fehérek, a mohegánok és a narraganszetek (Miantonomo szacsem vezetésével) legyőzték a píkotokat. Eközben a franciák kanadában terjezkedtek, s maguk mellé állították a huronokat (i). Válaszként az angolok szövtkeztek az ellenséges irokézekkel. A franciáknak más szövetségesekre is szükségük volt, hogy ellensúlyozzák az irokézeket, ezért szövetkeztek más tradicionális irokéz - ellenségekkel is( Odzsibva, ottava, stb).
A narraganszet Miantonomo volt az első tözsfőnök, aki egy erős szövetséget akart létrehozni a fehérek ellen. Szövetségben állt az irokézekkel(i), és őket is meg akarta nyerni az ügyének. A mohegánok viszont Uncas vezetésével a narraganszetek ellen fordultak, sőt, Uncas meg is ölte Miantonomót. Időközben a tuszkarórákat (i) délről előzték, és ők is csatlakoztak az irokéz törzsszövettséghez (innentől nem öt, hanem Hat Nemzet). A semleges eriek (i) befogadták a menekülú huronokat (i), ezzel pdig khívták az irokézek haragját. Ekkoriban a lenap (delavár, a) Tamanend főnök jó viszonyban volt az angolokkal.
A sziúk(sz) ekkor még a Nagy - Tavak és a Missisippi forrásvidéke környékén éltek. A franciákkal szövetséges Odzsibvák(a), ottavák(a) és potavatomik(a) szoros kapcsolatban álltak egymással (Három Tábortúz szövetsége). Az odzsibvák(a) és a krík(a) támadást indítottak a sziúk(sz) ellen. A sziú nakoták közül kivált assziniboinok pedig átálltak az ellenség oldalára. a sziúk délnyugat felé vonultak, itt viszont a szaukokba (a), a róka indiánokba (a), az ajovákba (sz) és az otókba (sz) ütköztek. Végül 1700 körül a sziúk kivándoroltak a prérire, de a nakoták (középső) és a dakoták (keleti sziúk) még a XIX. sz. elején is hadban álltak az Odzsibvákkal. A lakoták (nyugati sziúk) nyugati szomszédai a csejennek (a) voltak, akik valamivel előbb érkeztek a prérire.
Az angol - francia - és indiánháborúk csúcspontja a hétéves háború (1757 - 1763) volt, amely során a lenapok (delavárok) már a franciák oldalán álltak. A két szembenálló csport:
 - franciák, huronok (i), lenapok (a), algonkinok (a), odzsibvák (a), ottavák (a), saunik (a), abenakik (a), potavatomik (a), mikmakok (a) és más algonkin törzsek.
 - angolok, irokézek, mahikenek (mohikánok, a), és más törzsek.
A hétéves háború után a vesztes franciák lemondtak kanadai gyarmataikról, de az egykori francia - szövetséges ottavák (a) és odzsibvák (a) Pontiac főnök vezetésével  egy ideig még eredményesen harcoltak az angolok ellen. 
Az Amerikai Függetlenségi Háborúban az irokézek az angolok oldalán maradtak, az ex - franciabarát lenapok (a) és mahikenek (a) viszont az amcsik oldalára álltak. A háború után mindkét fél kisemmizte szövetségeseit, s az egykori bajtársakat rezervátumlakókká tették.
A sauni (a) törzsfőnök, Tecumseh egyesítette az amerikaiak ellen a saunikat (a), odzsibvákat (a), irokézeket (i), valamint a délnyugati kríkek (m) red sticks csoportját, és a nakotákat (sz). Ennek kapcsán a sziúk és az odzsibvák békét kötöttek. 1812 - ben Anglia hadat üzent az USA - nak, s az indián szövetség csatlakozott az angolokhoz. A végeredmény: amerikai győzelem, az indiánok számára pedig rezervátum.
Délnyugaton öt jelentős törzs élt, az ún. öt civilizált törzs, a csokta (m), cseroki (i), krík (m), csikaszó (m) és a kríkektől különvált szeminol (m). Ezek néha háborúztak egymással, s Tecumseh háborúja idején ezek közül csak a red sticks - kríkek álltak Tecumseh mellé. 1813 - 1814 - ben az amerikaiak ismét háborúztak a red sticks - kríkekkel, s ebben a háborúban a cserokik és az alsó - kríkek az amerikaiak oldalán harcoltak. A 30 - as években a szeminolok álltak hadban az amerikaiakkal, Osceola vezetésével. Végül mind az öt törzset az oklahomai indián területre deportálták (habár a szeminolok kis csoportjai egészen az 1920 - as évekig tartották magukat!).
Ezután tudtommal nem történt jelentősebb fehér - indián összetűzés egészen a polgárháborúig, amellyel egyidőben a minnesotai dakoták megtámadták az északiakat. Végül a dakoták egykori ellenségeikhez, az odzsibvákhoz hasonlóan rezervátumba kerültek. A polgárháború utáni nagy indiánháborúk idején a préritől keletre már nem léteztek szabad törzsek.