Mivel mindenevő vagyok, szívesen olvasnék ezekről a dolgokról.Mármint hogy a hunok
gyalogos harcmodort alkalmaztak az európai csatáikban.sajna én eddig csak az ellenkezőjéről olvastam.
A volgán túli hun birodalomban Balamber hun nagykirálynak nem is volt még gyalogsá-
ga.Nem volt rá szükség mert akikkel addig összeakadtak lovas népek voltak.Szarmaták
jazigok,aorsok, jüecsik stb.A Volga átlépése után a gótok leverésével lett gyalogos haderő.Bár a gótok felerészben lovasok voltak.A germán népek(gepidák,szkirek,marko-
mannok,turcilingek stb) hódoltatása hozott gyalogosokat.
Úgy tudom a szkita szó maga is íjfeszítőt jelent.
A keleti s nyugati római birodalomrész is lovasíjász mivoltuk s ezt magas fokon való művelésük miatt kérte fel oly sokszor a hunokat segitségül.
Galliában Attila nagykirály ostromot is nem egyszer lovasíjászokkal végeztetet.Napokig
lötték a várat amig nem volt elegendő fegyveres a megmászás elhárítására.
Ami a parthusokat illeti legyőzték ők a legiokat többször is.
Amiket írtam adatokat az íjakról nem fiktiv adatok ,bizonyított számok.Lőtáv stb...
Az íjak ereje: 42IBS mongol íj 150-160 m, 45" lövésszög.A hunok 60IBS alatt nem használtak fegyvert, csak gyerekek.
A páncélról: megfelelő találati szög esetén ( közelharcról beszélünk, ami lovasíjásznak 50 m. ) egy 60IBS reflexíj képes bezuzni a katonai rohamsisakot. Ez ki van próbálva bizonyitva. Az is tudott aki volt katona tudja hogy a katonai rohamsisak képes kivédeni a pisztolyból leadott lövést is.Itt is a találati szögről beszélünk.
A hegyekről: nyilván nem madárheggyel( félhold alaku) lövöldöztek vértes ellenségre.
Több forma van a vértezetek ellen, létezett kifejezetten sodronying törő hegy stb...
Lovasíjász népek ( mint amik voltak a szkiták is, a leletek alapján ugyanis igy van)
gyalogosharcról beszélni annyi mint a mongolokat gyalogosíttani. Ezt valószínü nagyon kikérné magának Dzsingisz bogdo,Szubudaj Bagatur vagy Dzsebe nojon Mukhali vagy mások.