Na ezt most nem értem. Az íjászatban keleti és nyugati harcmodorról beszélünk.
A keleti nagyállatartó pusztai nomádok általában lovasíjászok. A nagy területek, állatok felügyelete szükségessé tette a lovak használatát. Ha van ló minek gyalogosan lövöldözni. Az asszirok is szekerekre rakták az íjászaikat. Gyorsabb eredményesebb.
Szkiták,perzsák,hunok,avarok magyarok mongolok és ált. a türk népek mind lovasíjászok voltak.Könnyülovasok bőrpáncélban. Gyorsan mozogtak.
Ezzel szemben nyugaton még az angol longbow íjászok elött is gyalogosok az íjászok.
Germán,gót népeknél, a rómaiak a szír íjászokat szintén lovakra ültették.
Namármost a keleti pusztai lovasíjászok visszacsapó reflex íjakat használtak. A nyugati íjászok pedig mindig is az egy tömbből készitett a feszítés irányába hajló íjakat gyártottak.( lásd. longbow íj .. angol hosszu íj..)
A reflex íj tette a keletről nyugat felé nyomuló nomádokat legyőzhetettlenné.
És miért ??? A nyugati íjak bármennyire remek fegyverek voltak a maguk nemében lő-
táv tekintetében alulmaradtak a keleti reflex íjakkal szemben.
Egy longbow bár remek fegyver 150-190 m. messze lőtt, minél nagyobb a terület belövő szög annál kisebb a táv, bár az átütőerő növelszik.
A keleti reflex íjak ezzel szemben terület belövésnél 250 métert is túlhaladták.Na most bármekkora egy lovas ha ezt a távot ami keleti harcmodornál 220-250 méternél kezdődik a gyalogos íjász nem tudja átlőni, mit talál el??? Ha meg keleti íjász valami katasztrófa miatt leszáll a lováról, akkor azt már a halál nyaldossa. Ugyan ő is ellő 250
méterig, de lovas kollegája lőtávjához hozzáadódik a vágtató ló mozgási energiája, ha ez jó esetben csak öt méter akkor megint csak a gyalogos marad alul.