Kiss Attila

 

Tanulmányok a kora avarkori kunbábonyi vezérsírról¹

 

1. rész

 

Táblázatok és képek nélkül

 

Forrás: Studia Archaeologica I.

 

 

A SÍR KELTEZÉSE — KRONOLÓGIAI KÉRDÉSEK

 

H. Tóth Elvirának a kunbábonyi 1. sír leleteinek előkerülése után azonnal kialakult a sír keltezéséről szóló véleménye, azaz a temetkezés a közép avar kor elején történt.²

 

Ebben a véleményében H. Tóth Elvirát nem ingatta meg Garam Éva, Bóna István, Joachim Werner, Kiss Attila kora avar korra történt keltezése sem.3 S ennek megfelelően az 1. sír leletanyagának teljes közlésekor —immár a szerzőpáros neve alatt—ugyanez a vélemény rögzült: ,,So müssen wir sein Grab unbedingt als die späteste bekannte frühem arischen Fürstenbestattung betrachten, denn dieser Khagan herrschte überwiegend in der zweiten Hälfte des Jahrhunderts und erlebte sogar noch die Ansiedlung neuer Völkergruppen.'' (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 220). Pedig H. Tóth Elvira számára volt olyan „intő jel" — saját gondolatmenetén belül! —, amely alapján revideálhatta volna a kunbábonyi 1. sír keltezéséről szóló nézeteit: a kunpeszéri „ első sírcsoportot az éremmel keltezett piramis alakú fülbevalók és ,,P" tartó fülű kardok alapján... a 7. sz. legelejére keltezhetnénk. "(H. TÓTH 1984,16). „így áll elő, hogy e keltezés szerint a kunbábonyi fejedelmi leletet, amely kétségen kívül a 7. sz. második feléből származik és a kunpeszéri temető első sírcsoportját két generációnyi időköz választaná el egymástól. Ez viszont a meglevő rokonvonást figyelembevéve aligha képzelhető el. " (H. TÓTH 1984,17). De H. Tóth Elvira nem a biztoshoz igazította a bizonytalant, hanem fordítva.

 

Érvelésének új formája jelent meg a bábonyi monográfiában (H. tóth-Horváth 1992): a sírleletek között talált, két igen vékony, eltérő nagyságú ezüst korong (Nr. 74, Taf. XXIV. 5, átm.: 1,7 cm; Nr. 72, Taf. XXIV. 4, átm.: 2,4 cm) közül az egyiket (Nr. 74) — újabb arany és ezüst obulusok bevonásával (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 85-87) — halotti obulusnak nevezd. Mivel a blanc arany obulusok (BÓNA 1970, 258; GARAM 1978,210-213) a közép avar korra jellemzőek — érvel H. Tóth Elvira (+Horváth A.) —, ha tehát a kunbábonyi 1. sírban két halotti „obulus" fordul elő (amiből óvatosságból csak az egyiket nevezi obulusnak!), akkor a kunbábonyi 1. sír is logikusan csak közép avar kori lehet (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 217, 220).

 

Az okfejtés azonban sántít, mert: a/ az arany blanc halotti obulusok akkor tűnnek fel, amikor a bizánci solidus vagy triens eltűnik az avar kori sírokból (BÓNA 1970,258-259), és az arany blanc érmek — mintegy pótszerként — is csak a közép avar kor előkelőinek sírjaiban bukkannak fel (BÓNA 1970, 258-259; GARAM 1978, 212). b/A kunbábonyi 1. sírban eltemetettnek az eredetileg sírjába tett több mint 2,341 kg aranylelet mellett, rokonsága — ha akarta volna — tehetett volna még egy trienst, vagy akár egy könnyű- vagy rendes solidust. c/ Az első nem arany, hanem ezüst obulus(ok) éppen az eddig legsúlyosabb aranyleleteket tartalmazó avar sírban bukkant(ak) volna fel? Nem paradox helyzet alakult ki? Nem abszurd érvelés ez? d/ Az analóg blanc arany halotti érmek ezidáig mindig egyesével kerültek elő (GARAM 1978, 221). Miért éppen ebben az esetben lenne ezüstből két példány? (Két korong van, még ha a szerzők csak az egyiket fogadják is el obulusnak (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 85-86). e/ A halotti arany obulusok Garam É. összeállítása szerint (GARAM 1978, 211) 0,9 és 1,6 cm közötti át-mérőjűek, egyetlen esetben van egy 1,7 cm átmérőjű példány. Ez a határeset. így az 1. sír korongjai: Nr. 74 (átm.: 1,7 cm) és aNr. 72 (átm.: 2,4 cm) éppen a határon vagy azon kívül lennének.

 

A fenti okok miatt nem tartom elfogadhatónak a kunbábonyi 1. sír Nr. 72 és 74-es ezüst korongjainak sem együttes, sem csak az egyik példánynak halotti obulusként való meghatározását, és belőle következően nem tartom meggyőzőnek a sír ezzel vagy ezekkel történt közép avar kori keltezését.

 

A Nr. 62 tubus 1,6 cm átmérőjű arany korongpárhoz/fenekéhez hasonlóan a Nr. 72 és 74-es ezüst korongok is lehettek valamilyen — elpusztult? — tárgy alsó zárólapjai.

 

A kunbábonyi 1. sír kronológiai helyét a kutatás jelenlegi szakaszában csak a relatív kronológia keretében lehet megadni.

 

Nyilván lehetséges más szempontok kiválasztása is, de itt és most erre a vizsgálatra az öwereteket és kardokat, ill. szablyákat választottam ki. Az övre-konstrukciók (Kiss s. a. 3., 5-6. kép) készítésekor figyeltem fel arra, hogy míg a bócsai fegyverövön korong alakú öweretek vannak, addig (ezzel szemben) sem a Malája Peresőepina-i, sem a kunbábonyi 1. sírban levő fegyveröveken ilyen veret nem fordul elő. A Malája Perescepina-i és a kunbábonyi 1. sírban talált leletgazdagság alapján ez csak azzal magyarázható, hogy a Malája Peresčepina-i és kunbábonyi 1. sír fegyverövei szerkezetileg egyszerűbbek voltak, s rajtuk az övek alapvető két elemén (csat+szíjvég) kívül — magán az övön — semmiféle díszítőelem sem volt, s csak a kardhoz és íjtegezhez vezető szíjak végén helyezkedtek el kisszíjvégek.

 

Az 1. táblázatba csak az álcsatos kör övvereteit és kardjait, valamint kontrollként jellegzetes közép avar kori sírok öwereteit és szablyáit vettem fel. A táblázatból levonható következtetések:

 

a/ Az álcsatok szempontjából a kunbábonyi 1. sír beleillik az öntött álcsatok körébe,

 

b/ A kunbábonyi 1. sír ül. fegyverövének (KISS s. a 6. kép) aranyszíjvégei (Nr. 46 a-c, Taf, XVI. 1-3) pontos másai a bócsai fegyveröv aranyszíjvégeinek (LÁSZLÓ 1955, XL VII. t. 1-3, 5). Azaz ebben a vonatkozásban a kunbábonyi 1. sír és a bócsai sír egykorú.

 

c/ A kunbábonyi 1. sír I. fegyveröve (KISS s. a 3. kép) granulációs díszű nagyszíjvégének (Nr. 29, Taf XII. 5-6) a Malája Pereácepina-i nagyszíjvég (BOBRINSKOJ 1914, 115, XIII. t. 41d = WERNER 1984, 13. t 41, 29. t 3 a-3 b) felel meg. Ebben a vonatkozásban e két sír egykorú,

 

d/ Míg — mint erről már feljebb volt szó — sem a Malája Perescepina-i sír, sem a kunbábonyi 1. síröv-veretei között nincsen korong alakú övveret, ezzel szemben a bócsai, a kömyei 71. sír, a csengelei 1. sír övveretei között megjelennek a korong alakú öv-veretek, s ezek a közép avar kori Kiskőrös-vágóhídi 1. sír és a Zelovce/Zsély 175. sírban is előfordultak. Ebben a vonatkozásban a Malája Perescepina-i és kunbábonyi 1. sír idősebb a bócsai és a közép avar

 

e/ A karikás markolatú, hármas tagolású kardfüg-gesztős egyenes kardok és szablyák kicserélődése a kora- és közép avar kor határán, megfelel az általános megfigyeléseknek (legutóbb: Kiss 1991, Tab. 3).

 

Mivel a c/ pontban foglaltak alapján a kunbábonyi 1. sír I. fegyveröve a Malája Perescepina-i Kuvrat sír (|650) (WERNER 1984,43) övével egykorú; a b/ pontban foglaltak alapján a kunbábonyi 1. sír III. fegyveröve a bócsai fegyveröwel egykorú; de a ál pontban foglaltak alapján a kunbábonyi 1. sírban nincsen korong alakú öweret, ugyanúgy, mint a Malája Peres'éepina-i sírban, ebből az következik, hogy bár a kunbábonyi 1. sírban eltemetett 60-70 éves férfi — a valójában viselt — I. fegyverövét (KISS s. a.) a Malája Perescepina-i sírban eltemetett Kuvrattal (|650) egy időben készíttette, használta, a III. fegyverövét a bócsai fegyveröwel egyidőben is használta, de a bócsai (+ kömyei 71. sír, csengelei 1. sír) és a közép avar kori korongos övveretekkel szemben a kunbábonyi 1. sír III. fegyveröve régebbi szerkezetű. Vagyis az arany, öntött álcsatos díszöveket viselő férfiak között egy Malája Perescepina-Kunbábony 1. sír-Bócsa sorrendben felénk fiatalodó sor állapítható meg.

 

A Malája Pere§cepina-i Kuvrat sír (t650) (WERNER 1984,43) és a granulált szíjvégek — 650 körül végetérő (GARAM 1988, 169-172) —kronológiája alapján kétséges, hogy szabad-e, s ha igen, mennyire szabad a kunbábonyi 1. sírban eltemetett férfi leleteit a 7. század második felére keltezni?

 

Az 1. táblázat alapján leszögezhető, hogy a Malája Perescepina-Kunbábony 1. sír-Bócsa (felénk fiatalodó) sor kora avar kori leletegyüttesei közül csak a bócsai leletegyüttesnek van tipikusan közép avar kori leletegyüttesekkel kapcsolata. Vagyis a 650-ben meghalt Kuvrat kagán Malája Perescepina-i sírja alapján a vele egyidős kunbábonyi 1. sírban talált leletegyüttes összetételében kora avar kori, s a leletegyüttes keletkezése mindenképen a közép avar kor kezdete előttre keltezendő, sőt az ugyancsak kora avar kori, de tőle fiatalabb bócsai sír alapján annál valamivel még előbbre, azaz korábbra is. Tehát továbbra is fenn kell tartanom a kutatásban (Garam, Bóna, Werner, Kiss) elfogadott álláspont helyességéről szóló véleményemet: a kunbábonyi 1. sír leletegyüttese a 7. század középső harmadában jött létre.4

 

 

KÍSÉRLETA KUNBÁBONYI 1. SÍRBAN ELTEMETETT SZOCIOLÓGIAI HELYZETÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA

 

A kunbábonyi 1. sírban eltemetettről annyit lehet tudni, hogy 60-70 éves korában (MARCSIK-SZALAI 1992, 281) — a sírban levő juh csontok alapján az őszi hónapokban (H. tótH-Horváth 1992, 68) — meghalt, a mongoloid taxonba, a bajkáli rasszhoz tartozó férfi (MARCSDC-SZALAI 1992, 281-283), akinek sírjában több mint 2,341 kg arany (H. TÓTH-HOR-VÁTH 1992, 21-23, a szerző összeadása) volt.

A kunbábonyi 1. sírban eltemetett férfit a régészeti irodalomban gyakran titulálták/titulálják kagánnak.5

 

A kérdés most már „csak" annyi, melyek azok a kritériumok, amelyek alapján bizonyítottan kimondható, a kunbábonyi 1. sírban eltemetett férfi kagánnak minősíthető vagy sem? Vagy van-e objektív kritériuma — pl. olyan insigne, azaz királyi/kagá-ni hatalmi jelvény — mely a sírt egyértelműen kagá-ni sírnak minősíti?

A kunbábonyi 1. sírban eltemetett kagán vagy nem kagán voltának kérdésében a következő szempontokat vettem figyelembe: 1. a sír méretei, 2. a sírban talált nyílhegyek száma, 3. a kagáni insigne megléte vagy hiánya, 4. a kunbábonyi 1. sír és Kuvrat kagán vele azonos korú Malája Perescepina-i sírjának összehasonlítása, 5. a kunbábonyi 1. sír aranymennyisége az avar kagáni kincstárnak fizetett aranymennyiséghez viszonyítva.

 

 

A kunbábonyi 1. sír méretei

 

A sír hossza: több mint 225 cm, szélessége: 138 cm (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 14). A közelében, légvonalban 7 m-re fekvő (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 17) 2. sír — amely esetben fel sem merült a kagáni rang lehetősége — hossza 270 cm, szélessége 110-125 cm (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 17). Ha az 1. sír hosszát — éppen a közelében fekvő 2. sír alapján — a szerzők 280-300 cm-re becsülték (H. TÓTH-HOR-VÁTH 1992, 95), akkor meg kell állapítani, a feltételezett méltósággal, kagáni címmel ellentétben, az 1. sír egyáltalán nem extra méretű sír, annál is inkább, mert a koporsó vagy koporsóvá alakítottheverő(?) (H. tóth-horváth 1992, 72-85) az azt hordó rudak miatt (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, Abb. 33) eleve hosszabb kellett legyen az átlagos síroknál.

A kunbábonyi 1. sír mérete (kb. 280-300x138 cm) — a sírban talált leletek számától, minőségétől és a sírban talált aranyleletek súlyától függetlenül — igen szerénynek mondható, s a kagáni rangról szóló hipotézist nem támasztja alá.

 

 

A nyílhegyek száma

 

László Gy. feltételezése szerint (LÁSZLÓ 1955, 144-150) az avar/kora avar sírokban levő nyílhegyek száma nem a nyíltegezben fizikailag elhelyezhető nyílhegyek számának felel meg, hanem — általában — a lehetséges tegeztartalomnál jóval kisebb számban, kevesebb került sírba (vö. H. TÓTH-HORVÁTH 1992, Tabelle s. 164-167). László Gy. feltételezése szerint a sírokban talált nyílhegyek száma tükrözi az eltemetett rangját.

 

Ha a kunbábonyi 1. sírban az avar kagán nyugodott volna — elfogadva László Gyulának azt a valószínűsíthető feltételezését, hogy a sírokban talált nyílhegyek száma és az eltemetett rangja között valamiféle egyenes korreláció van —, akkor a kunbábonyi 1. sírban talált 25 nyílhegy (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 49) és a bócsai sírban talált 25 nyílhegy alapján (LÁSZLÓ 1955, 231) azonos rangú volt a bócsai és kunbábonyi 1. sírban eltemetett, függetlenül a két sír aranyleleteinek súlybeli különbségétől. Azzal meg még kevésbé nem tudok mit kezdeni a kunbábonyi 1. sírban eltemetett feltételezett kagáni rangja szempontjából, hogy a bócsai sírban Garam É. újabb nyílhegyszámlálása szerint nem 25, hanem 27 nyílhegy lett volna (GARAM 1993, 57, Taf. 17-18).

 

A kunbábonyi 1. sírban talált 25 nyílhegy alapján — meg kell jegyezni, hogy éppen a rozsdás vas nyílhegyeknek a megtaláláskor történt eltulajdonításának csekély eshetősége miatt — a kagáni rangról szóló feltételezés nem látszik valószínűnek.

 

 

A kagáni insigne megléte vagy hiánya

 

Ha sorra vesszük a kunbábonyi 1. sír leleteit, akkor az arany karperecpáron és a temetésnél használt szemfödőt és a koporsót, ill. az azt hordozó rudakat borító ezüst- és aranylemezeken kívül valamennyi tárgy olyan, amely megnevezésében, tehát funkciójában azonos a sokkal szegényebb sírok tárgyaival, természetesen azzal a különbséggel, hogy — azokkal szemben — a kunbábonyi tárgyak zöme aranyból készült. Tehát — a karperecpárt leszámítva — hiányzik/hiányzanak az/azok a tárgy/tárgyak, melyek insignének, megkülönböztető jelnek, a kagá-ni/királyi jelvénynek minősíthetők lennének. Hogy mi lehet ez a tárgy, azt addig nem is lehet tudni, amíg egyszer egy még gazdagabb sírban, egy valóban kagáni sírban nyomára nem jutunk.

 

Vagyis a kagáni insigne hiányában — az arany karperecpár aligha tölthet be ekkora szerepet — az 1. kunbábonyi sír nem látszik a kagán sírjának.

 

 

A kunbábonyi 1. sír és Kuvrat kagán azonos korú Mala-ja Perešcepina-i sírjának összehasonlítása (2. táblázat)

 

A kunbábonyi 1. sír és a Malája Perescepina-i sír két egymástól független politikai alakulatban (államban?) „jött létre". így nem lehet „számonkérni" a kunbábonyi 1. sírban azt, hogy milyen tárgyak fordulnak elő a Malája Perescepina-i sírban és fordítva. Mivel a Malája Perescepina-i sírban — többek között éppen a három monogrammos gyűrű (WERNER 1984, Taf. 32; WERNER 1992, Abb. 1-2) alapján — Kuvrat kagánt temették el (WERNER 1984, 43; WERNER 1992, 430-433), a sír arra éppen ugyancsak alkalmas, hogy megnézzük, mi az azonosság és mi a különbség a kunbábonyi 1. sírral szemben, s haván azonosság, akkor az elegendő-e annak megállapítására, hogy a kunbábonyi 1. sírban is egy kagán nyugodott, s ha van különbség, akkor annak alapján kizárható-e a kunbábonyi 1. sírban eltemetett a lehetséges kagánok sorából?