A hagyományos nézetet kronológiai nehézségek is terhelik, hiszen a Dunántúlt megszálló köznép temetkezései mintegy 60 évvel később indultak mint a vezető-, és középrétegéi, amint azt Mesterházy is megírja. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy 10 köznépi temető horizontálstratigráfiai vizsgálatával kimutatható volt azok 1000 utáni megkezdése, és kétségtelen kapcsolatuk az állam-, és egyházszervezéssel, a magánbirtok kialakulásával.

 

Az embertan eredményei tovább erősítik kétkedésünket a hagyományos felfogás

tarthatatlanságáról. Éry Kinga a honfoglalók három társadalmi rétegének etnikai különbségét állapította meg, különböző származásuk alapján.

 

A köznép avar-kori eredete régészeti és embertani módszerekkel egyaránt bizonyítható. A tanulmány mindezek alapján a magyarság etnogenezisét a hagyományos felfogástól eltérő módon rekonstruálja – a több, különböző származású törzsből nem régen összeállt honfoglaló magyar törzsszövetség és a Kárpát-medencében hosszabb ideje együtt élő, az avar korban kiformálódott „köznép” összeolvadásának folyamataként.