Mert mindaz, amit Adam Smith-től kezdve igen sokan megfogalmaztak a liberalizmusról teljesen ellentétes azzal a politikai programmal, amit például Machiavelli megfogalmaz a reneszánsz uralkodó számára. Nincs reneszánsz demokrácia, épp ellenkezőleg, a reneszánsz világ politikája egy abszolút individualista politika, amelynek a krédója így hangzik: a szabadságom határtalan, legföljebb a hatalmam korlátai szabnak határt neki. A renenszánsz államférfi katonai diktátor, aki a fegyverek erejére támaszkodik és korlátlan hatalmat gyakorol.

A renenszánsz gazdaságpolitikája pedig a gátlástalan prekapitalista kizsákmányolás politikája, a tradícionális gazdasági társaságok politikája, azoké, amiket a kapitalizmus utáni világban maffiának, triádnak nevezünk. A reneszánsz üzletember egyszerre keresztapa, bűnöző, bankár és jótevője a szűkebb pátriájának. A liberalizmus világában ennek a figurának börtönben a helye, a liberalizmus világában az üzletet és az erőszakot elválasztották egymástól, az erőszakot az egyenlő verseny érdekében az állam monopolizálta létrehozva a rendőrséget, a pártatlan igazságszolgáltatást, stb.

Liberális kultura pediglen nincs.

Igen röviden ennyit erről.