?Váratlan csodákat fogok tenni gyülekezeteimben, hogy emlékeztessem gyermekeimet arra, hogy ÉN VAGYOK az Atya, akit ?k elhagytak, aki azonban sohasem hagyta el ?ket. Emlékeztetni fogom ?ket arra, hogy jelenlétem megmenti ?ket, és hogy Szentlelkem, akit ?k elfelejtettek, megnyugvást ad nekik. Emlékeztetni fogom gyermekeimet, hogy könyörületem nem halad el érzéketlenül mellettük, mert Atyjuk vagyok. Arra fogom késztetni szívüket, hogy énekeljenek nekem, és fel fogják ismerni, hogy szentélyemen kívül üres az asztaluk. Meg fogják érteni, hogy szentélyemen kívül megfulladnak a szomorúságtól és a terhekt?l. Két karomon kívül pusztulás és halál vár rájuk. Nemzedéketek kiváltsága, hogy hallhatja hangomat. Szóra nyitottam szájamat, hogy tanítsam a tanulatlant. Az én békémet akarom adni nektek, hogy megmentselek benneteket. Tudtotokra akarom adni, hogy Atyátok vagyok, és ti az én ivadékaim. 

A fügefa ágai már megteltek nedvvel és levelet hajtanak. Még mindig nem ismeritek fel az id?ket? Hogyan lehetséges, hogy közületek sokan nem tudják olvasni és értelmezni a Szentírást? Hogyan lehet, hogy közületek a legtöbben elveszítették felismer? képességüket? Hiszen megmondtam, hogy maradjatok ébren! Gyermekeim, ma felajánlom nektek országomat. Ne haladjatok el mellette anélkül, hogy tudomást vennétek róla! Ne engedjétek, hogy országom meglepjen benneteket! Ne vegyétek semmibe szeretetemet!
Jöjj! Mindig veled vagyok.?