Azt mondják azért "jár" a fájdalom a szüléshez, mert amiért megszenvedünk, ahhoz ragaszkodunk. Így biztosítja magát a természet arra, hogy ne dobjuk el a gyerekeket. Persze tudjuk, hogy ez sem segít mindig.
A pasiknak meg azért jut pusztán az öröm része, hogy kedvük legyen tovább szaporodni.

Nyilván, hogy én érzem az első mozdulatait, előbb fogok kötődni, és mivel nekünk fizikai fájdalommal (is) jár az esetleges elvesztése, már születése előtt jobban féltjük. Hozzátevődik még, hogy a nők sokkal inkább mozognak érzelmi síkon, mint a pasik általában. Nem hibájuk, c sak így vannak programozva.

Én teljesen ellágyulok, mikor egy "mitnekemnők" típusú férfi gondolatai hirtelen a felesége és a pici gyereke körül forog, és "papuccsá" válik. Bár az enyém sem ilyen...