Salát mégiscsak azt írja, hogy 1236-ban ugyancsak a Kaszpi-tó déli partjai mentén vonultak. Akárhogy csűröd-csavarod.

Ráadásul Ala ad-Din Mohamed egy Abaszkun közelében levő szigetre menekült. Abaszkun romjait még nem sikerült azonosítani, de a mohamedán tudósításokból kiderül, hogy 1--3 napi járóföldre feküdt Gurgantól, attól a várostól, amely a hellén forrásokban Hürkánaként, az óperzsa emlékekben pedig Varkána néven (= farkasok földje) szerepel. A XIV. sz. első felében élt perzsa Mosztavfi Abaszkunról azt írja, hogy partközeli sziget volt, amely elsüllyedt a Kaszpi-tó vízszintjének emelkedésével, miután az Amu-darja medret váltott, és abban az időben az Aral-tó helyett a Kaszpi-tengerbe szállította a vizét.

(Historical records state that in different periods the river flowed into the Aral Sea -- from the south --, the Caspian Sea -- from the east -- or both, similar to the Syr Darya/Jaxartes.)

No most, ha rápillantasz a térképre, akkor azt látod, függetlenül attól, hogy a Horezmi Birodalom akkoriban csakugyan a Kaukázusig ért, hogy amiatt a bizonyos (IV. Bélánál majd ismétlődő) üldözés miatt a derék mongoloknak még nemigen kellett volna a Krímig nyargalni... Persze innen már valóban rövidebb az út Európába a Kaukázus hágóin át, mintha északra kerülnek, de akkor másfél évtized múlva miért térnek vissza megint ehhez a megoldáshoz...?