Valami itt tényleg bűzlik!
http://www.adotipp.hu/index.php?page=gyik/lista&k=72&lepes=5&wa_nr=oadot&uid=0
[...]
2)
A tartozásátvállalás és az engedményezés áfa tárgyi adómentessége 1995-től nevesítve, önálló jogcímen került be a törvénybe. A Ptk. 328-330. §-aiban szabályozott ún. engedményezési ügyleteknek két oldalról van kapcsolódási pontja a törvény szabályaihoz. Egyrészt az eladó és vevő között korábban létrejött egy gazdasági esemény (értékesítés), amelyből az eladónak a vevővel szemben követelése származott, másrészt az eladó szolgáltatást nyújt akkor, amikor a vevővel szemben fennálló követeléséről az engedményes (a követelés megvásárlója) javára ellenérték fejében lemond.
Az eladó követelése a vevővel szemben a teljesítésért járó, adóval növelt ellenérték. A követelés névértéke tehát a felszámított adót is magában foglalja. Ebből következik, hogy az engedményes nem követelhet többet a vevőtől, mint amennyivel a vevő tartozik az eladónak, hiszen a vevő szempontjából közömbös, hogy ez után nem az eladó, hanem az engedményes felé kell fizetnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vevő és az engedményes közti viszonyban adófizetési kötelezettség nem keletkezhet. Egyrészt azért nem, mert ezzel a vevő tartozása pusztán azért nőne meg, mert az eladó és az engedményes között az ügylet létrejött, másrészt azért nem, mert adójogi szempontból a vevő nem az engedményes által végzett tevékenységért fizeti meg az ellenértéket, hanem az eladóval szemben fennálló tartozását rendezi az engedményes felé.
Az engedményezés - tartalmában - hitelezői jog átengedéseként fogható fel, hiszen a vevő adósa az eladónak, az eladó tehát hitelez a vevőnek. A vevő nyilván elismerte ezt a tartozást (az eladó teljesítését), hiszen a számlát elfogadta és adólevonási jogával is élhetett. Ezért, ha az eladó a vevővel szemben fennálló követelését engedményezi, tárgyi adómentes értékesítés történik.