Az életet reprodukáló legmodernebb találmányok - a fényképezőgép is –

valójában megtagadják az életet. Lenyeljük a rosszat és fuldoklunk a jótól.

 

„Wallace Stevens”

 

 

 

 

Remélem lesz alkalmam ide másolni nagy kedvencem, Susan Sontag,

Arbusról írt gondolatait…egyébként ma  nagyon kegyetlen akartam lenni.:)

Genet és Artaud…no, de ami késik?

 

Egy Tandorit?  - nem helyettük – önmagáért!

 

 

 

TANDORI DEZSŐ

 

AZ ANTONIN ARTAUD-DUPLUM

Kihalt belőlem

  (váratlan végetérés - a versé is)
 

Kihalt belőlem az érdeklődés a világ dolgai iránt,
és ezt pontosan mondom, ha ilyen lazán, mert
ilyenek a világ dolgai, alapossággal csak
a váratlan fordulatok adódnak, balesetek,
az anyag kellemetlenségei, melyek mindannyiunkat
fenyegetnek, ezért ha akármit, ami ténylegesen szellemi,
kinyilvánítanánk, jókor tegyük, az ne legyen,
hogy csak csalódásunk és nyomorultságunk az oka.
NEM AKAROM SZAPORÍTANI A SZÓT, ÉLŐBEN SENKIVEL SEMMI DOLGOM.
Nem, erőm bizonyos meglétével még egyidejűleg
jött el az, hogy a világ dolgai nem érdekelnek, s ha
valaki megkérdezi, hogyan is van ez, tudom kérdése
- sejthető - lényegét: nem, az irodalommal
tovább foglalkozom, a rám bízott, rám bízható,
általam megszerzett, általam egyáltalán megszerezhető
munkákat el akarom végezni, de erről sem akarok
- a megrendelőkön vagy a fogadó szerveken túl -
senkivel sem öröm, sem nehézség jegyében beszélgetni,
az érintkezés tárgya még a rossz honorárium sem lehet,
hagyom, remélhetőleg ezt is, van, ahogy van.
TOTYI EGYELŐRE TOVÁBBRA IS ÉL ÉS FŐMEDVÉMÉK KÁRTYÁJA FOLYTATÓDIK.
És szó sincs arról, hogy bármi kihalt volna, vagy hogy
egy egész cukrászda kievése, az élet örök szépségében a
hívés lenne a tárgy, vagy a szeptemberi nap zászlóúszása,
végképp nem az áhítatból és hajnali részegségből, magános
éjszakai csavargásból gyűrkélődött véres vatta, melyet egy
tévésorozat érzelmeskedő és nyögdelő ápolónője átérző arccal
kikotor az ágy alól, ahová a hozzátartozók rúgták. Hát éterien ne!