Nem emlékszem, hogy olyan barátságban lennék, hogy engem becézgess.

Kéretik a rendes nickemet használni, rendben?

Egyelőre te vergődsz, nulla bizonyítással, egyetlen 71-es sorral a tarsolyodban. (emberi hagyomány). Vedd elő a Sola Scripturát és érvelj úgy, összehasonlító, elemző módon.

 

Egyelőre semmit sem sikerült bizonyítanod az elméletedből, a cinikus piszkálódások, sározások nem bizonyítékok, legfeljebb a gyerekességed mellett.

 

Tehát még egyszer:

 

(ezt már nem neked írom, te teljesen érzéketlen vagy minden érvre, maga Jézus sem tudna meggyőzni semmiről, annak írom, akit esetleg még érdekel a bor téma)

 

8 kifejezést fordítanak bornak, a szövegkörnyezet, a szavak használata elmondja, hogy melyiket milyen értelemben kell venni.

 

--------------

 

I. yayin - yayan szótőből képzett szó, jelentése erjedt ital, az erjedt bor minden fajtáját jelöli (gyűjtőszó)

 

 

1. Móz. 9.21 És ivék a borból (yayin) , s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén.

 

1. Móz 14,18 Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort (yayin) hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala.

 

1. Sám 35:36 Mikor pedig Abigail Nábálhoz visszaérkezék, ímé olyan lakoma volt az ő házában, mint a király lakomája, és Nábál szíve vigadozék azon, mert igen megrészegedett; azért ő  semmit sem mondott meg néki, sem kicsinyt, sem nagyot egészen reggelig.

Reggel pedig, mikor Nábál kijózanodék (héberben kimenék belőle a bor, yayin), megmondá néki felesége ezeket a dolgokat; és elhala az ő szíve ő benne, és olyanná lőn, mint a kő.

 

Jer. 29.9 A próféták miatt megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól (yayin) elázott ember, az Úrért és az ő szent igéjéért.

 

Ézs. 28.1 Jaj Efraim részegei kevély koronájának és dicsőséges ékessége hervadó virágának, mely a bortól (yayin) megverettek kövér völgye fején van.

 

1Móz. 49.12 Bortól (yayin) veresek szemei, tejtől fehérek fogai.
 

Ezekből a versekből kiderül, hogy a yayin részegséget okozó, alkoholos ital.

 

 

II. Az ÓSZ a Tirosh szót használja, ha szőlőléről vagy mustról beszél:

 

 

Mik. 6.15 Vetsz te, de nem aratsz; olajat sajtolsz te, de nem kened magadat olajjal, és  mustot (tirosh) is, de bort (yayin) nem iszol!

 

Azért emeltem ki, mert egyetlen versen belül látszik, hogy a héber megkülönbözteti a mustot és a bort!

 

Péld. 3.10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal (tirosh) áradnak el sajtód válúi.

 

III. Chemer, az erős vörösborra használatos szó:

 

5Móz. 32.14 Tehenek vaját, és juhok tejét bárányok kövérjével, básáni kosokat és

bakkecskéket a buza java kövérjével; és szőlő vérét, bort (chemer) ittál.

 

Ezs. 6.9 És a mik szükségesek, tulkok, kosok, bárányok, égőáldozatra a menny Istenének, búza, só, bor (chemer), és olaj, a jeruzsálemi papok szava szerint adassanak nékik naponként és pedig mulasztás nélkül

 

 

IV. Shekar, erős ital vagy sörital

 

 

4Móz. 28.7 Annak italáldozatja pedig egy hinnek negyedrésze egy-egy bárányhoz. A szenthelyen adj italáldozatot, jó borból (shekar) az Úrnak.

 

5Móz. 15.26 És adjad a pénzt mind azért, a mit kíván a te lelked: ökrökért, juhokért, borért (yayin) és vidámító italért (shekar) és mindenért, a mit megáhít néked a te lelked, és egyél ott az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, és örvendezzél te és a te házadnak népe.

 

V. 'Asis, újbor vagy édes bor:

 

 

Ézs. 49.26 És etetem nyomorgatóiddal az önnön húsokat, és mint a musttól (asis), véröktől megrészegednek, és megtudja minden test, hogy én vagyok az Úr; megtartód és megváltód, Jákóbnak erős Istene!

Jóel 3.17 És majd azon a napon a hegyek musttal (asis) csepegnek és a halmok tejjel folynak, és a Júda minden medre bő vízzel ömledez, és forrás fakad az Úrnak házából, és megöntözi a Sittimnek völgyét.

 

 

VI. Sob'e, erős alkoholos ital:

 

 

Ézs. 1.22 Ezüstöd salakká lett, tiszta borod (sob'e) vízzel elegyítve

Hózs. 4.18 Ivásuk (sob'e) elfajult, untalan paráználkodnak; igen szeretik pajzsaik a

gyalázatot.

 

 

VII. Mimsak, kevert vagy fűszerezett bor:

 

 

Péld. 23.30 A bornál (yayin) mulatóknak, a kik mennek a jó bor (mimsak) kutatására.

 

Ézs. 65.11 Ti pedig, a kik az Urat elhagyátok, a kik szent hegyemről elfeledkezétek, ti, kik Gádnak asztalt készítetek, és Meninek italáldozatot (mimsak) töltötök,

 

 

VIII. Shmarim, shamar: öreg bor

 

 

Zsolt. 75.9 Mert pohár van az Úr kezében, bortól (shmarim) pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője

 

Ézs. 25.6 És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból (shmarim);

 

 

IX. Ashishah: szőlőszirup (2Sám. 6.19, 1Krón. 16.3, Hózs. 3.1)

 

A különböző héber szóalakok alapján megállapítható, hogy az Írásban nagy precizitással külön van választva a bor, a sör, az öreg bor, a must, a szőlőlé, a szirup, és a likőr. Megállapítható ezek szerint, hogy az erjedetlen bor önellentmondó kifejezés, ha bor, akkor erjedt. Ha nem erjedt, akkor must vagy szirup.

 

(With these data it will be seen that the modern expression, "unfermented wine", is a contradiction of terms. If it is wine, it must have fermented. If it has not been fermented, it is not wine, but a syrup.

   Leaven is sour dough, and not wine. It is that which causes the fermentation. There can be no leaven after the process of fermentation has ceased. )

 

Feladatod egyszerű, a cáfolatként össze kell gyűjtened az ÓSZ-ben a yayin azon előfordulásait, ahol nem alkoholos italt jelent. (mondjuk nem áll mellette a részeg, józanodik, stb.)

 

http://www.biblestudysite.com/27.htm