holist Creative Commons License 2007.09.24 0 0 3058
Nézd, egyrészt a kórházban végződő tervezett otthonszülések túlnyomó része károsodás nélkül lezajlik kórházban is. A komplikáció gyakran csak annyi, hogy az anya a vajúdás közben rájön, mégis inkább kórházba menne. Vagy az, hogy GÁ úgy ítéli meg, hogy a folyamat nem halad a megfelelő ütemben, és hogy jobb kórházba menni. Most rengeteg horror-sztori kering, nem tudom mennyi igaz belőlük: az biztos, hogy a szülészeti szakma mélyen ellenséges GÁ-val szemben, ebből szerintem legalább annyi következik, hogy az ilyen helyzeteket eltúlozzák, vagy hogy a felelősséget tárgyilagos mérlegelés nélkül tolják át rá. Azok, akik a háborítatlan szülés és az otthonszülés lehetősége mellett érvelnek, egyáltalán nem állítják, hogy az esetek egy része nem végződik kórházban, hanem csak azt, hogy (megfelelő szervezéssel, intézményesített háttérkórház-szereppel, stb.) ez nem veszélyesebb, mintha mindenki kórházban szülne. Oxigénhiánytól károsodott gyerekek születnek a kórházakban is, elég sokan, nem? Akármilyen kényelmetlen, tisztán csak úgy lehet látni, hogy minden ilyen kórházban majd károsodással végződő esetnél meg kell vizsgálni, mennyiben járult hozzá a károsodáshoz az, hogy a szülés otthon indult meg, és mennyiben az, ami már a kórházba érkezés után (és általában GÁ be sem engedése, ismereteinek semmibevétele, gyakran a beérkezett anya sorozatos megalázása, büntetése közben) történt ott. A mendemondákra nem lehet alapozni akkor, amikor ott, ahol van otthonszülés és az a szülészeti rendszer elfogadott része, a statisztika általában azt mutatja, hogy tervezetten otthonszülni a megfelelő csoport számára nem veszélyesebb, mint intézetben.
Előzmény: cowgirl (3054)