"1927-ben épült meg a Cseresznyefa rakodótól az Inóczi bányába vezető siklópálya.

A Pap-hegyi kőzúzda és a kisinóci kőbánya között 1930. augusztusában drótkötélpályát helyeztek üzembe. A kötélpálya paphegyi végének betonpillére ma is látható - és néhány állvány betenozott kőalapja, benne a tőcsavarok maradványaival - G_Rp

1931-ben, Hoffer Kúnó gyilkosság áldozata lett.

1941-ben leállították a kőbányászatot; a kocsik, mozdonyok javát eladták, csak kettő, a Muki és a Triglav maradt meg. Már csak fát szállítottak, évente ötezer-hatezer köbmétert. Ekkor már személyforgalom is volt, a nyolc személyes Trezina nevű pályakocsival a Királyréten élő családok gyerekeit utaztatták iskolába Szokolyára. 1945-ben ismét megindították a kôbányászatot, de rövidesen felhagytak vele."

Vasúti maradványokkal eddigi túráim során csak Cseresznyefáig találkoztam, illetve Királyrét közelében, Bajdázó felé (pl. vágányzáró sorompó töredéke).
Az inóci kőbánya a Nagyhideg-hegyre vezető út mellett van, felhagyott állapotban, elkerítve. Évekkel ezelőtt Bajdázóban még termeletek. Ott mi a helyzet?

G_Rp

Az idézet forrása: Királyrét - kezdetektől a személyszállítás megindulásáig