Powaqqatsi Creative Commons License 2007.09.13 0 0 1058
Nocsak.

Resetelted magad? Vissza a kezdőmezőre?

Nem baj, most éppen van erre időm, és úgyis rendszeresen megkapom, hogy rendkívül türelmes vagyok, hát most megint gyakorlom ezt az erényemet.

> "1. a sátánizmus HA vallás, akkor a sátánisták hívők."

Mivel a sátánizmus a hit ellentétére, a kételkedésre alapszik, ezért evidens, hogy a sátánisták nem hívők.

> "HA nem vallás, akkor pont annyira érvényes akként való bejegyzése, mint a szcientológiáé (ami szintén nem vallás)."

Megtisztelő a hasonlatod, és már az 1046-os hozzászólásomban is reménykedni kezdtem, hogy párhuzamot találsz a két szervezet között.

Ha jól értelek, azt mondod: unfairnek, sőt, talán elhibázottnak érzed, hogy akár a szcientológiát, akár a sátánizmust vallásként fogadja el a bolygó országainak jelentős része -- kivéve természetesen a teokráciákat és más hasonló, ideológiai alapon szerveződött rendszereket.

Panaszodat ki fogjuk vizsgálni, mert az elégedettséged bizonyára mindennél fontosabb számunkra.

Addig is, pusztán kíváncsiságból kérdezem: hogyan lehetne NEM vallásként tekinteni a szcientológiára illetve a sátánizmusra, és ez az új helyzet milyen módon befolyásolná e két vallást?

> "2. a sátánizmus életképtelen a kereszténység nélkül, mint ahogy a kereszténység is a zsidó vallás nélkül."

A hasonlat nem áll meg.

A sátánizmus nem csupán a kereszténység, de minden, az úgynevezett "jobbkéz ösvényét" járó vallás, világnézet antitézise.

> "Éppen ezért sem a sátánizmus, sem a kereszténység nem tekinthető önálló vallásnak."

Ezt a verdiktet feltétlenül hozzácsapjuk a fent elindított panaszvizsgálat anyagához.

> "2. amennyiben a sátánisták az elit, akkor ezt másoknak is el kéne ismerniük"

Mert?

Mit számít, hogy mit gondol a közrendű, az átlagos?

> "HA a sátánistákon kívül senki sem tartja őket elitnek, akkor nem elitet alkotnak, csak szubkultúrát, ami elitnek tartja magát."

Csakugyan problémát jelentene ez, ha az alábbi két állítás igaz volna:

(a) foglalkoztatná a sátánistát, hogy "elismerik"-e őt a nála kevésbé sikeres emberek;
(b) a címke volna fontos, nem pedig a kiválóság, a rátermettség mindennapos alkalmazása -- meritokrácia, ugye.

> "3. amennyiben te személyesen a tudományt tekinted helyes metódus-gyűjteménynek, és a szkepszist tartod alkalmazandónak saját életvezetésedben, akkor, occam borotvája alapján, annyira van szükséged bármely vallásra, vagy vallásszerű képződményre, mint majomnak bőrruhára."

Utaltam korábban az úgynevezett "harmadik oldal" nézőpontjára, amit a jelek szerint továbbra is kegyeskedsz figyelmen kívül hagyni.

A vallás -- bármely vallás -- valódi funkciójával sem vagy tisztában, erről is tévképzetek alapján vélekedsz.

> "Persze, te tudod, felőlem mikulásizmust is vallhatsz magadénak."

Meghatóan engedékeny és nagylelkű vagy ma.

> "A sátánisták is hisznek tehát."

Abban a kontextusban, hogy "azt hiszem, esni fog", bizony, előfordulhat.

Mi következik ebből?

> "Édesmindegy, én mit tekintek Istennek."

Bástya elvtárs is a szerénységet szerette magában a legjobban.

Legyen így: mindegy, hogy mit tekintesz istennek.

> "A te általad leírt isten def. max. az összes érvényes meghatározás egy részére igaz. Pl. ahol nincs fontossági sorrend, vagy ahol nem foglalkoznak mással, csak az emberrel, ott nem érvényes (lásd kedvenc példánkat, a buddhizmust, annak is a hinajána irányzatát)."

Ahol az ember a központ, ahol ő az egyetlen, ami annyira fontos, hogy nélkülözhetetlen -- hiszen ha nem lenne jelen, nem lehetne róla, a világáról beszélni --, ott az ember az isten.

Isten természete csupán ennyi.

Hogy ezt esetleg nem ismeri be egy olyan életellenes filozófia, mint mondjuk a buddhizmus, az se nem meglepő, se nem -- hogy úgy mondjam -- természetellenes.

Elismerem ugyanakkor, nehéz dolog ennek vizsgálata, hiszen meg kellene vizsgálnunk, a buddhisták nem a perszonifikált, externalizált theos nemlétezéséről vallottak-e, amikor keresztény szellemiségű kérdésekkel traktálták őket, vagy nem egyszerűsítették-e túlságosan a mondanivalójukat a keresztény kultúrkörben élők számára szánt nyilatkozataikban.

Mivel a buddhizmus valójában a világtól, a létezéstől való menekülés, ezért felfogható istennélküli vallásnak a szónak az általam használt értelmében is, vagy pontosabban: olyan vallás, amelyik az isteni színpadról próbál lekotródni.