Ez megint az a történet, hogy a modern elektronikus csoda, a maga korlátaival kevesebbet nyújt, mint a hagyományos megoldás.

Több helyen leírtam már: az elektronikus kijelző nagyon jó a változó információk közlésére (következő megálló, pontos idő), de nem helyettesíti a hagyományos tábla hátoldalát: megállók felsorolása, átszállási lehetőségek. Nem elég, ha csak a következőt látom, mert ha én x utcához akarok menni, de csak y és z nevű megálló van, akkor vígan tovább nem megyek, míg egyszer elérkezek a végállomásra, vagy egy számomra ismerős nevű közterülethez. Míg ha előttem az összes megálló, az összes átszállási lehetőséggel, minimális helyismerettel is viszonylag jól be tudom tájolni, hol kell leszállnom.

Ehhez képest arról már nem is beszélek, hogy a mai elektronikus kijelzőrendszereknek még a pontos idő, és a (valóban) következő megálló, valamint riktán még az útirány helyes kijelzése is gyakran kihívás. Persze ezek már emberi tényezők.

Mindezt miért? Drága a tábla? Nem hiszem. Macerás cserélgetni? Ezt elhiszem.
De nem azért ne öntsük már ki a gyereket is a fürdővízzel...