Bocs, hogy ilyen későn válaszolok, de előbb fel kellett nőnöm a PC-asztalig.

Nem bánnám ennek a topiknak a feltámadását.

(Tulajdonképpen érdekelnek az elhagyott helyek is. De csak itt teszek ennek kipróbálására kísérletet, mert van idetartozó lényegi mondanivalóm.)

 

A lepkék testét a mesékben hímpor borítja. Most annak csak arról a részéről van szó, ami a szárnyat borítja. Miképpen van ez az üvegszárnyú lepkékkel vagy szitkárokkal, ahol nincs ilyen? Nekik kilyukadna röpüléskor a szárnyuk? Én azt gondolom szó sincs erről. De más rovarrendek víztiszta szárnyai (pl. bogarak, legyek, hártyásszárnyúak stb.) sem lyukadnak ki röpüléskor. Milyen lehangoló is lenne.

 

Viszont ha valóban a rovarok szárnyáról szeretne valaki beszélni, akkor az alábbi kérdések igazán érdekesek: A szárnyerek lennének a sejtfalak? A szárnylemez sejtes felszíne ezzel függ össze? A rovarok szárnya végtag eredetű vagy a kutikula gyűrődése? A szárnyakon hímpor van-e, vagy tényleg pikkelyek esetleg módosult szőrök? (Szerintetek a szárnyak pikkelyszőreiben megjelennek-e a táplálék nem hasznosított összetevői?)

 

És mi legyen a látvánnyal? Ad ez lehetőséget elkerülési stratégiákra (pl. mimikri)? Vannak-e pikkelyszőrök a szúnyogok szárnyain? És ha némely csoportokban vannak, akkor melyik röpül jobban, melyik típusú kutikuláris szárnylemez használódik el hamarabb?