Visszatérve a Szatmári-cikkre, a szerző által említett következő avar-gyanús kifejezés az óegyházi forrásokból már adatolható, ’torony’ jelentésű trěmЪ  szó, amelynek török kapcsolatait már korábban felismerték. Kniezsa szerint valószínű forrása egy keleti etimon, talán épp az oszmánli tarїm volt, amelyen kupolát, nemezből-kecskeszőrből készült sátrat, illetve magastetejű építményt értettek. Ezt a szót perzsa eredetűnek tartotta Redhouse és Doerfer, Köprülü, Ligeti és Németh viszont pont fordítva gondolta, és a török > perzsa átadás mellett tette le a voksát. Kniezsához hasonlóan Ligeti is úgy látta, hogy valahonnan a sztyeppéről vagy keletről, törökségi népektől vehették át a szlávok. A szó párhuzamai az egyes nyelvekben: magyar terem, görög τερεμνον, τεραμνον ’ház’, kun tärmä ’női szoba’, türk tarїm, tarum ’kupola, kerek sátor, hajlék, szállás, égbolt’, oguz-török tä:rim ’sátor’, kipcsak-török tä:rmä, szagáj tärbä ’jurta’, perzsa tarum, taram, mongol terme, türkmén tä:rim stb. A szó további jelentései a különböző ószláv nyelvekben: ’csarnok, terem, pitvar, tornác, magas ház, emeleti v. toronyszoba’ stb.