A hőcserélő témával kapcsolatosan szeretném a saját tapasztalataimat leírni.

Ami a gyári hőcserélőket illeti, túlságosan drágának, és alacsony hatásfokúnak találtam őket, ezért megterveztem a sajátomat.

A készülék maga 2 emelet magas pontosan 4,75m-es és a ház tűzfalán van elhelyezve.
A magját 5 db. horganyzott bádogcső képezi, amelyek egymás mellett fekszenek a fal mentén. A csövek 3cm távolságban horganyzott lemezzel vannak körülvéve dobozszerűen, erre került a szigetelés, később a vakolatis fog, hogy a héz részének tűnjön.
A levegő a csöveken keresztül áramlik ki a házból mégpedig felülről táplálva. A csövek a talajtól számított 30 centiméter magasan nyitottak, így a kondenzvíz és a zúzmara is ki tud belőle peregni. Attól is féltem, hogy télen a kondenzvíz lefagyhat és eltömíti a csövet, de ez nem történt meg.
A levegő kissé messzebbről csövön érkezik a szerkezet aljához, a csövek és a bélés között áramlik felfelé majdnem 5 méteren keresztül, így jó hatásfokkal átveszi a kifelé áramló levegő hőmérsékletét. A készüléket kívül hőszigeteléssel láttam el. Ez a tetejénél 20cm nikecell, majd egyre csökken, míg az aljánál 5 cm. Erre kerül majd a vakolat. Két db. 110köbm/h-s venti hajtja az egyész rendszert.
Tapasztalatok:
Tavaly nem volt nagy a hideg, -11 foknál azonban mindössze 3 fokkal volt a belépő levegő hidegebb mint a kimenő. Ezt nem igazán akartam elhinni, de aztán rájöttem, hogy a pára először kicsapódik, aztán jó része kifagy, így a lecsapódási és a fagyáshő is melgítette a belépő levegőt. Szerencsére a víz és a zúzmara kipergett a csöveken lefelé így viszont a hódarából és vízből öszefagyott jég eltávolításáról gondoskodni kellett, amit a kis magasság miatt heti egy két alkalommal meg kellet tenni nem kis vesződség árán.
Tavasszal a belépő kamrát domesztosszal és vízzel fertőtlenítettem, ez azért volt lehetséges, mivel a kamra fala horganyzott lemezből van.

Azt, hogy -20 fokban hogyan viselkedik a "kicsike" talán jövőre meg tudom mondani :)