Egy interjúrészlet Gaby Vandenabeele-vel. Talán érdekes lehet.

- A nyolcvanas évek elején egy nagyon sikeres középtávú versenyző voltál. Miért tűztél ki hosszútávú célokat?
- 1985-ban másodszor zártak ki engem, mert túl jó voltam. Ekkor döntöttem el, hogy madaraimat hosszútávon röptetem.
Törzsem egy kemény törzzsé vált, Limoges-ból 1000m/perc sebességnél 2. és 10. nemzeti díjat nyertem 6000-es mezőnyben. Ez a két galamb a Fideel és a Picanol voltak, mindkettő a Kleinen közvetlen fia. Vásároltam néhány hosszútávon sikeres madarat, és nagyon szerettem volna nyerni velük, de meglepetésemre a saját galambjaim sokkal különbek voltak, mint az úgynevezett hosszútávúak. Ettől kezdve saját madaraimat készítettem fel a hosszú táv megterhelésére.

- A te madaraid minden távon képesek élben szállni, igaz?
- Merem állítani. Volt olyan év, hogy megynyertem a Montauban-i nemzeti versenyt, 1200-as métersebességgel. Kettőt tettem be 780 km-re, és mindkettő díjat nyert. Szintén megnyertem a 900 km-es National Narbonne-t. Ugyanakkor a Wittenbuik két fiával nagy sikert értem el Quievrain-ból, ami 60 km!


- A szelektálást milyen szempontok alapján végzed?
- Egy győzelem 1800-as métersebességgel nem tesz boldoggá. Ennél a sebességnél bármelyik madár nyerhet. A jó galambok ellenszélben nyernek. Körülbelül tíz évvel ezelőtt volt egy madaram , ami 3x nyert 1.díjat 300 km-en, 1800-as métersebességgel. Amikor a távok nőni kezdtek, késni kezdett. Eltávolítottam a dúcból.
Azt kell mondanom, hogy nem minden galamb való az egynapos hosszútávra. Az Antwerpeni Unió világhírű a postagalambsportban. Valószínűleg itt vannak a legjobb galambok 400 km-ig, da ha 5-600 km-re keresed a legjobbakat, gondolom nem itt lesznek. Körülbelül 400 km után kifogy az üzemanyag. Nyugat-Flandriában hetenként röptetnek hosszútávot, oda készítik fel és ott tesztelik őket!
Amikor törzsem megrősítésére keresek madarakat, a vásároltakból általában önálló vérvonalat csinálok. Az elmúlt évben a legjobb hosszútávú fiatal ász és a legjobb középtávú ász 50%-ban Vandenabeele, 50%-ban Nyugat Flandriában általam vásárolt galamb, ami remekül illeszkedik az én madaraimhoz. Erre elég büszke vagyok. Nem, én tényleg nem adok a múlt nagy neveire. A régi idők dicsősége az övék, de az idők változnak. Nem érdekel, ha egy Crack származása visszavezethető az öreg Stichelbout vagy Cattrysse vonalhoz.