Ááá, dehogy értek hozzá! Komolyan mondom, a kétütemű motor tuningja az egyik legnehezebb feladat a motortuningok közül. Én szakmám és hobbim is egyben a motorszerelés, de nem állnék neki reszelgetni, mert kiszámolni nem tudom, a megtapasztaláshoz meg nincs energiám és főleg időm. 

A felömlők azok a csatornák, amiken a forgattyúházból az elősűrített keverék az égéstérbe jut. Ezeket a csatornákat a dugattyú zárja-nyitja, etzért is nevezik résvezérlésű kétüteműnek ezt a rendszert. A forgattyúházban a nyomást (elősűrítés) a dugattyú lefelé mozgása (térfogat kiszorítás) végzi. Kis érzékkel látható, hogy mennyire nem mindegy milyen térfogatú a forgattyúház, hol vannak a felömlők, mikor zárja-nyitja a dugattyúpalást, milyen nyomásviszonyok vannak...hogy olyan "apróságokról" ne is tegyek említést, mint a felömlők felületi érdessége (nem biztos, hogy a sima a legoptimálisabb) vagy a csatornák átmérőj és az áramlási sebesség. A nagy keresztmetszetű felömlőkön (adott mennyiség esetén) lecsökken az áramlási sebesség, rossz lesz a keveredés (örvénylés, beáramlás), nem lesz megfelelő a gázreakció, "buta" lesz a motor. A kis felömlőkön kis fordulaton nagy lesz a gáz-sebesség, de nagy fordulaton, amikor a motor légnyelése nagyobb, áramlási gátat képeznek, bekorlátoznak, stb. stb. stb. stb.

A kétütemű tuninggal számos könyv foglalkozik, valójában azóta ugrott meg a tudásanyag, amióta gyors számítógépekkel modellezni tudják az égéstérben és az egész motorban (égéstér, forgattyúház, felömlők) zajló folyamatokat, áramlástani dolgokat.

Tanulságos leszedni egy kihegyezett 125-ös krosszmotor hengerét és kicsit figyelmesen megnézni. Kb. úgy kell kinézni egy 10.000-et forgó kétütemű hengernek, és ezeket a fogásokat, bővítéseket stb. nem viccből csinálják.

Mitől forgna egy Babcsi 10 körül azokkal a gyári felömlőkkel és kis karbival?

A fizika makacs dolog.