a_simb Creative Commons License 2007.08.23 0 0 55
Sziasztok!
Most egy jó hosszú bejegyzést fogtok olvasni. 
A játszótér kapcsán korábban is írtam, hogy megfontolandó egyesületet alapítani. Természetesen nem csupán a játszótér kezelésére, hanem általában az egész lakóparkért. A parkosítás, a parkolás, környezetvédelem, bűn- és bűzmegelőzés, focibajnokság, körbekerítés stb. Készítettem is egy alapszabály-tervezetet, amit többeteknek nyomtatva is átadtam. Hangsúlyozottan tervezet, mert minden módosítható, átgondolható és átgondolandó, átírható. (Ha dobsz egy mail-t elektronikusan is megküldöm.)

Többetekkel megosztottam az ötletet és sok kérdést tettetek fel. A leggyakoribbakat ezúton is megválaszolom:

Miért jobb egyesületet létrehozni, mint társasházként intézni az ügyeket?
Se nem jobb, se nem rosszabb. Egyszerűen más. A társasházi formába kötelezően bele vagy kényszerítve. Persze, nem muszáj résztvenni a közgyűlésen, de pl. közös költséget fizetni kell. A társasház kizárólag a saját területéért felelős. És bár egy lakópark vagyunk, mégis tucatnyi társasház működik több-kevesebb, jobb-rosszabb sikerrel, hatékonysággal.
Az egyesülethez a tagok önkéntesen csatlakoznak, annak munkájában önkéntesen kényszer nélkül vesznek részt.


Miért egyesület és nem alapítvány?
A jelenlegi törvényi keretek között (lásd Ptk (1959. évi IV tv). és az Egyesülési jogról szóló tv. (1989. évi II tv.) lényegében mindegy, hogy melyik formát választjuk. Néhány lényegi eltérést azonban érdemes megfontolni.
1. Az egyesületek, mint azt a neve is mutatja, olyan szervezetek, amelyekben emberek egy közös cél érdekében egyesülnek. Döntéseiket, a tevékenységüket maguk határozzák meg. Tagokat vehetnek fel.

2. Az alapítvány egy alap (vagyon) kezelésére hívatott szervezet. Itt az alapító, (aki/ami az adott vagyont elkülöníti) joga és kötelessége, hogy létrehozzon egy testületet, a kuratóriumot, amely a vagyon kezelését az alapítvány céljai szerint végzi. Fontos, hogy az alapító nem szólhat bele a kuratórium munkájába, maximum a kurátorok személyének a megváltoztatása révén.

A lényegi különbség – megítélésem szerint – a döntéshozatali módszerekben és megkötésekben van.
Tehát az egyesületi forma esetében azok az emberek határozzák meg a döntéseket, akik aktívak.
Az alapítvány esetében pedig a létrehozók csak a kuratórium tagjainak személyét, és az elérendő célt határozzák meg. A mindennapi döntésekben és a munkában már nem vesznek részt. Az alapítványokhoz való csatlakozás szintén csak vagyon hozzáadást jelent, de nem a működésbe való beleszólás közvetlen jogát.


Mennyibe kerül a működés?
Fix költség lényegében csak a könyvelővel és a bankszámlával kapcsolatban van. Minden más attól függ, hogy milyen programokat valósítunk meg. Természetesen a könyvelés lényegesen egyszerűbb, tehát olcsóbb is egy vállalkozás (kft, bt) könyvelési költségeinél. A nyilvántartásba vétel (tehát az alapítás) egyébként illetékmentes.


Honnan lesz pénze az egyesületnek?
Például tagdíjból (ennek mértékét az (alakuló) közgyűlés fogadja el). Pályázaton elnyert támogatásból. (Játszótérnél maradva számos hivatalnak (GKM, ÖTM) és a Pesterzsébeti Önkormányzatnak is volt/lesz ilyen célú kiírása. És mert nem csak a játszótérről van szó, más pályázatokon (pl. közbiztonság, parkosítás, tömegsport) is indulhatnánk. Közhasznú tevékenységből. Vállalkozásból. Szponzori támogatásból. És a későbbiekben (3 év múlva) akár a felajánlott „1%”-okból.


És ha nem lép be mindenki?
Nem szükséges minden itt lakónak tagnak lennie. Persze minél többen vagyunk annál jobb. Annál hatékonyabb, meghatározóbb fellépésünk, érdekérvényesítésünk lehet. Hangsúlyoznom kell ismét, hogy bármilyen hatósággal, szervvel, szervezettel kapcsolatban együttműködésről, egymás feladatainak vagy érdekeinek segítéséről van szó és nem ellenfelet látok a pl a szennyvíztisztítóban sem.


Ki fogja ezt csinálni?
Mindenki, aki belép, és talán az is, aki nem. Szerintem a közösség, a „tenni akarás” a lényeg, nem az, hogy ki milyen tisztséget vállal. Igen, kell egy formális képviselő vagy elnökség az adminisztráció miatt, de bárki hozzáteheti a „magáét”. Ha segít fénymásolni, ha hoz négy facsemetét, ha ecsetet ad a játékok lefestéséhez stb. Az pedig már most is látszik, hogy többek is sürögnek-forognak pl. a játszótér vagy a focibajnokság ügyében. A válasz tehát: MI.


Mikor indul ez az egész?
Amikor úgy döntünk, hogy megtartjuk az alakuló közgyűlést. Ez a nyári szabadságok miatt szerintem szeptember elején, közepén volna célszerű.


Örülök, ha elolvastad és ha a továbbiakban is érdeklődsz, résztvennél egy egyesületben a lakóparkunkért vagy kérdésed van küldj egy mailt:
a_simb@yahoo.co.uk