Nézzük BZoltán következő, technikai szempontból érdeminek nevezhető, 10. szám alatti meglátását (ha már az első meglátására tett megjegyzésemre nem reagált).

„Szerintem ugyanolyan alapon amilyen alapon az egyház középkori hatalmát feszegetjük, lehetne nyugodtan beszélni az írástudók, iskolázottak, nyelveket beszélők és kapcsolatokkal rendelkezők hatalmáról... vagy a földet és hivatalt birtoklók hatalmáról."

BZoltán nevetséges érvelése szerint a középkorban egy magyarul és románul egyaránt beszélő jobbágy ugyanúgy hatalmi tényező lehetett, mint az egyház. Épeszű ember számára ez persze nonszensz, BZoltán számára viszont ez teljességgel természetes.

BZoltán - ha jól értem újabb pongyola fogalmazását - minden bizonnyal valami olyasmit akar elhitetni, hogy az írástudók, az iskolázottak és a több nyelvet beszélő emberek a középkori struktúrákban pontosan ugyanolyan lehetőségekkel rendelkeztek, sőt, ugyanolyan hatalmi hálózatot alkottak, mint az egyház.

Ám a mégoly csekély történelmi ismeretekkel rendelkező ember is tudja, hogy míg az egyház intézményesült formában létezett többek között a maga - államokon átnyúló - hivatali apparátusával, erőszak szervezetével és ebből következően messzemenő politikai-gazdasági érdekérvényesítési lehetőségeivel, addig az "iskolázottak" , mint olyanok, semmiféle ilyen szervezetet nem alkottak, mert tudniillik nem is alkothattak. Ebből következően semmiféle "iskolázotti" érdekeket, pláne - önmagában is képtelen - "iskolázotti" hatalmi törekvést nem képviselhettek.