Rátapintottál egy kényes témára: nem volt-e a törzsek közötti háborúskodásnak ugyanolyan negativ hatása, mint az európaiakkal való kontaktus? Főként itt, Nyugat BC parti részein, ahol nemesi hierarchia alakult ki és rabszolgatartás volt szokásban. Erről semmi nem volt a tananyagban - tabu témáról van szó. Csak a saját gondolataimat tudom leirni: Az európaiakhoz képest valószinüleg békésebben éltek. A területszerzésre a szükség vitte rá őket - meg kellett élni valahogy, igy az európai népvándorláshoz hasonlóan vándoroltak és hóditottak. A hatalmas területeket viszonylag kis számú lakosság bitorolta, tehát ha egy törzset kitúrtak, volt hová menni. De miután nem volt irott történelmük, a valóságról csak találgatni lehet.
Ezzel szemben az európaiak szinte teljesen kiszoritották őket, és a szisztematikus kiirtásukra törekedtek. Az európaiak hatalmas létszámokkal jelentek meg Kanadában - a nyugati törzsek eleinte szivesen vették őket, mert kereskedtek velük. Idővel beindult a prémkereskedés, és később kitört az aranyláz. Az áthozott betegségek (főleg himlő és TB) miatt az őslakosság száma a harmadára csökkent. Nem tudták a betolakodókkal felvenni a versenyt, semmilyen tekintetben.
De számomra ezzel a kérdéssel kapcsolaban leglényegesebb az, hogy amig egymással háborúskodtak, meg tudták a kultúrájukat és életmódjukat őrizni - ezzel szemben az európaiak teljesen szétrombolták a társadalmukat és szokásaikat.
Más:
Érdekes, hogy a csirikavák nem ettek halat vallási okokból. Vajon miért?