En ezt talaltam:
A magyar állampolgárok külföldi adókötelezettségének meghatározásához először azt kell megállapítani, hogy van-e az adott országgal a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményünk. Ezek az egyezmények ugyanis azt határozzák meg, hogy a két szerződő állam közül melyik adóztathatja az egyes jogcímeken megszerzett jövedelmet, valamint megszabják, hogyan kell a kettős adózást elkerülni. Amennyiben van egyezmény, akkor az abban foglaltak az irányadók - és csak ezt követően kell vizsgálni a magyar adózási szabályokat -, ha nincs, akkor a jövedelem Magyarországon és külföldön is adózik.
A külföldről származó jövedelemmel kapcsolatos adókötelezettséget is az szja-törvény alapján kell megállapítani, azonban a nemzetközi szerződés (azaz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények) rendelkezései elsőbbséget élveznek.
Kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény hiányában a viszonosság elvét lehet alkalmazni. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyeztetett álláspontja az irányadó. A nemzetközi egyezményekben nem érintett adókötelezettségekre az szja-törvény szabályait kell alkalmazni.
Amennyiben nincs kettős adózást kizáró egyezményünk az adott országgal, a magyar illetőségű személyt akkor is adókötelezettség terheli Magyarországon, ha a külföldről származó jövedelme után már adózott külföldön. Ugyanazt a jövedelmet mindkét ország nem adóztathatja egymásra tekintet nélkül. Ezért a külföldön fizetett adó alapján adókedvezmény vehető igénybe, illetve az beszámítható az itthon fizetendő adóba. Ilyenkor a külföldről származó jövedelmet hozzá kell adni az adott évi összjövedelemhez, ki kell számítani a teljes jövedelemre jutó adó összegét, s ebből kell levonni a külföldön már megfizetett adót. Ha az adóalany külföldön nem fizetett adót, a külföldi jövedelem forintra átszámított összege után ugyanúgy kell kiszámítani az adót, mintha belföldről származna.
Amennyiben a kettős adózást kizáró egyezmény lehetővé teszi a külföldön adóztatott jövedelem beszámítását, akkor ezt a jövedelmet a személyijövedelemadó-bevallásban is fel kell tüntetni. Ha az egyezmény beszámítási módszerről rendelkezik, akkor a külföldről és belföldről származó jövedelmek után kiszámított adó csökkenthető a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegével.
Amennyiben a jövedelem a külföldi államban adóztatható, és az egyezmény a mentesítési módszert írja elő, akkor Magyarország mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól. Ha az egyezmény a mentesítés mellett lehetővé teszi a mentességet élvező jövedelem figyelembevételét a többi, Magyarországon adóköteles jövedelmet terhelő adó kiszámításánál, akkor a külföldön adózott jövedelem után Magyarországon nem kell adót fizetni, a többi adóköteles jövedelem azonban magasabb adósáv szerint fog adózni.
Nem kell bevallást készítenie a külföldön munkát vállaló magánszemélynek, ha kizárólag olyan jövedelemmel rendelkezik, amely a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében Magyarországon nem adóztatható.
Ha a külföldön munkát végző magánszemély jövedelme olyan országból származik, amellyel nincs a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményünk, a külföldről származó jövedelmét a magyar adóbevallásában akkor is fel kell tüntetnie, ha nincs más jövedelme.
Ha a külföldön szerzett jövedelem után a kifizetéskor vagy azt követően adót kellett fizetni, akkor a személyi jövedelemadóból le lehet vonni a külföldön igazoltan megfizetett forintra átszámított adót. A levont összeg azonban nem haladhatja meg a külföldön adózott jövedelem átlagos adókulccsal számított adóját. Az átlagos adókulcsot úgy kell meghatározni, hogy az összes jövedelem után kiszámított adót el kell osztani a külföldi jövedelemmel, és az eredményt meg kell szorozni százzal.
A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett deviza-középárfolyamon kell forintra átszámítani. Ha az adott pénznemet az MNB nem jegyzi, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett árfolyamokat kell figyelembe venni.
