De, van olyan isten, aki a többi felett áll. Vagy azt képzeli magáról. Vagy a többi lény (isten és ember) azt képzeli róla.
Ez nem egy fontos kérdés a buddhizmusban, mert az istenek sem örökéletűek, hanem minden világkorszak kezdetén megteremtődnek, aztán meg vagy közben vagy a végén elpusztulnak.
Ami miatt viszont érdekes lehet, hogy az isteni létbirodalmakat megfeleltetik különböző meditációs szinteknek. Tehát, ha valaki ragyogóan fényes lényeket lát meditációban (mint a keresztény misztikusok pl.), akkor azt úgy tekintik, mint egy "kiruccanást" valamelyik (fél)isteni birodalomba.
(Ezzel ellentétben pedig, ha valakit hatalmába kerít a mohóság, az olyan, mintha az "éhes szellemek" birodalmába jutott volna, tehát az emberi szint alá.)