Lásd be, a Habsburgoknál soha nem történt olyan, hogy Mo.-on kívül hívták volna össze a magyar országgyűlést, vagy akár a határokon kívül rendelték volna a magyar urakat gyűlésbe valamely országos jelentőségű döntés érdekében.

Mindössze 1861-ben történt egy tétova kísérlet ilyesmire Schmerling javaslatára, amikor törvényhozó szervvé akarták lenni a tíz évvel azelőtt felállított Reichsratot (a febr. 26-ai Februarpatentben). Mo. mint önálló tartomány 85, Erdély 26, Szlavónia-Horvátország 9 képviselővel vett volna részt az új birodalmi képviseleti szervben (amelynek a kormány nem volt felelős, hasonlóan a régi középkori országgyűlésekhez!). A magyar rendek ehhez nem járultak hozzá, így Ferenc Jóska feloszlatta az erről szavazni hivatott magyar diétát.

Csakhogy Anjou Nagy Lajos fél évezreddel korábban de facto megvalósította azt, amit a Habsburgok a XIX. sz. második felében sem tudtak! Ennek értelmében sikerült valós szuverenitásától megfosztania a Lengyel Királyságot, részben azáltal, hogy a szarmata nemességet rendre Magyarországra rendelte saját belügyeikben is, és ezáltal tartományi szinten kezelte őket!!