A tíz parancsolat utólagos és téves interpretációja az, hogy büntetést nem helyez kilátásba. A modális logika szerint, itt általában véve tabukról van szó, a tabu lényege pedig nem feltétlenül az, hogy utólagos magyarázatra szorul, ugyanakkor mint tabu képes a páni félelmet is kiváltani. Tehát a büntetés nem konkrétumként, de a parancsolatokban jelen van, miként a kényszerneurózisban (mint a vallás inverze és megfelelője) is jelen van az elháritandó baj, amelynek elkerülését az apotropaikus célú rituálék szolgálják.