Kedves Kováts Gábor János!

 

Idézem még egyszer, most már kíírva Igét a teljes egyértelműség miatt, ami bizonyítja, hogy a szent emberek támadnak fel:
 
50.  Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.
51.  És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének;
52.  És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.
53.  És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.(Mt 27, 52,53)

 

Hogy csak Jézius feltámadása után lett ez nyilvánvaló, megerősíti azt is, hogy "Ő az elsőszülött sok atyafi között."(Rm 8,29)
Ez alatt azt értem, hogy a teljes győzelmet a földi életében a bűn fölött, mint ember, előtte senki sem nyerte el. Vagyis az újjászzületés/megszentelődés folyamata az esetek nagy százalékában megszakad a földön, a földi halállal, de odaát folytatódik azoknál akik az Igazságot magáért az igazságért keresik, és megélik: "A ki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és a ki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és a ki igaz, legyen igaz ezután is; és a ki szent, szenteltessék meg ezután is." (Jel 22,11)

 

Jó példa erre Pál magáról alkotott véleménye:
10.  Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét, és az Ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az ő halálához;
11.  Ha valami módon eljuthatnék a halottak feltámadására.
12.  Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem, a miért meg is ragadott engem a

Krisztus Jézus.
13.  Atyámfiai, én enmagamról nem gondolom, hogy már elértem volna:
14.  De egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek előttem vannak, nékik dőlvén,

czélegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.
15.  Valakik annakokáért tökéletesek vagyunk, ilyen értelemben legyünk: és ha valamiben másképen értetek, az Isten azt is ki fogja jelenteni

néktek..."(Fil 3,13)
 
Jézus, mint mindenttudó Isten tudta, hogy korlátok közé szorított emberi, kisérthető mivoltában, akkor amikor őt jó mesternek nevezte valaki, még nem volt tökéletes (Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben...1Tim 3,16), ezért hivatkozott akkor Istenre, aki egyedül jó!

Hátra volt még a legnagyobb kisértése a kínhalál, ami felett igazságban győzött, és akkor jutott tökéletességre. (És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek...Zsid 5,9), Tökéletességre jutása előtt pedig nem mondhatta magát jó embernek.

 

Földi élete során harcok árán levetkőzte az emberi természetét, és az ő emberijére felöltözte az Isteni természetet. Igy az Ő lénye emberi isteni.

Mint ahogyan Ézsaiás próféta szólt róla a messzi multból, mint a legigazibb emberről: "Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!" (Ézs 9,6)

 

Üdv: Amet