Valahogy egész végig az volt az érzésem hogy a bécsiek biztos nagyon irigykednek a Pestiekre, mert a bécsi Dunapart, a hidak, meg a magasházak...

ez az irigykedés csak addig tart, amíg turistaként nézelődik az ember...

ha napmintnap a dugóban ácsorgás, vagy a sima haladás a tét, akkor már nem is olyan irigylésre méltó...

kicsit olyan ez, mint a csendes jólevegőjű vidéki élet utáni sóvárgás...

elméletben télleg nagyon romantikus, a gyakorlatban viszont már nem annyira:

minden drága, ha egyáltalán lehet kapni, messze van az állomás, busz csak naponta 2-3x van (tehát autó KELL), az utak iszonyú rosszak, soxor nincs is leaszfaltozva, lehet dagonyázni a sárban...