mondjuk te meg én, meg egy páran nem hallgatnánk rá. de fogadjunk, hogy tódulna hozzá a tömeg galambot venni és úgy csüngenének minden szaván, mintha legalábbis a Bibliát adná tovább szájhagyomány útján.

erre is tudok egy példát, nevet természetesen nem írok. a spori kint dolgozott külföldön, hozott néhány galambot. gyűjtésen mondogatta: ezek a szuper versenyzők, csak éppen alig helyezett! azóta javultak az eredményei, s bár most is a középmezőny oszlopos tagja, gyakran olvashatunk róla szép cikkeket.

de komolyra fordítva: azt olvasom ki a vitátokból, hogy a galamb külső jegyei alapján önmagában nem ítélhető meg. csak és kizárólag akkor, ha részletes előzetes információkkal rendelkezel az adott törzsről, vonalról, stb. ezekkel összevetve a kézbe vett galambot tudsz csak valami okosat mondani, mert pl. tudod, hogy egy adott törzsnél a fodrosság, a farktollakon a fehér szín, a kékeknél a három szalag nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy az adott állat olyan géneket hordoz, amelyek a sikeres versenyzéshez szükségesek. nem értek hozzá, csak félve írom le így fejből: Anker mintha allél génpárokról beszélt volna könyvében, azaz olyan génegyüttesekről, amelyeknél a külső tulajdonságot örökítő génhez kapcsolódik egy másik, amely egy előnyös belső tulajdonságot hordoz.

bocs, ha nem voltam elég szakszerű....