Én most olvastam el éppen a Lét elviselhetetlen könnyűségét, és tulajdonképpen osztom a nézeted, csak szerintem mégsem unalmas.

A Beethoven szimfóniáknak is hasonló a szerkezetük, hasonló elemekből építkeznek, és bár időről-időre rájuk unhatunk, kis kihagyás után mindegyiket újra és újra lehet élvezni.

Egyetértetek azzal a megállapítással, hogy Kundera egy olvasóbarát Thomas Mann?