Szerintem is külön kellene választani a politikai-gazdasági érdekeket, amelyek az egészet elindították, és a vallási okokat, amelyek a tömeget mozgatták.

Toulouse-i Rajmund volt az első, aki jelentkezett. A clermont-i zsinat 1085 november 18-a és 28-a között zajlott, először egyházi ügyekről volt szó, aztán a végén hirdették meg a keresztes háborút. Rajmund december 1-jén már válaszolt a pápának a felhívásra. Több történész valószínűsíti, hogy ennyi idő alatt nem tudhatta meg, hogy meghirdették a hadjáratot, de ha meg is tudhatta, kábé egy napja volt Franciaország egyik leggazdagabb grófjának, hogy "vallási indíttatásból" jelentkezzen. Valószínűbb, hogy ezt már szépen szervezgették.

Az viszont kétségtelen, hogy még a pápát is meglepte a köznép vakbuzgó reakciója, nem vártak ekkora "sikert".

Eredeti terv szerint* - de ez csak az én szerény véleményem - egy profi katonákból álló ütőképes hadsereggel szerették volna biztosítani a közel-keleti kikötőket, esetleg még az egyiptomi partokat is. Az, hogy egy egész siserehad megindul, nem volt tervben. Mellesleg ebben látom annak az okát, hogy legtöbben visszajöttek Európába, a stratégiai területek elfoglalása és biztosítása után a feladat lényegében elvégeztetett.

A túlnépesedés egyértelmű, hogy tömegmozgást váltott ki, méghozzá a legnépesebb területeken, Itália, Flandria, Normandia. De ez akkor is megtörténik, ha az eszkimók ellen indítanak hadjáratot bármilyen okkal.