Köszi a választ. A társuláshoz nagy szerencse kell, meghát a szülői házban vannak a galambok, nyugdíjas apám rendezgeti őket, de allergiás emellé, így nem tud köztük lenni, csak a legszükségesebbeket megtenni.
Igazából most olyan tipp segítene, ami egy értelmes versenyzési rendszer magukra hagyott galambok számára.
Gondoltam például a tojó nélküli özvegységre, ahol a létszámcsökkentés miatt kicsi a gondozási igény. Hallottam, hogy volt, ahol bevált, de elég furcsa pusztán 2-3 tojót tartani és azt bedobni időnként a hímek közé.
Igez, az eredményeim már nemigen tudnak tovább romlani, úgyhogy nincs benne kockázat :)