Gyilkosok Mindenhol

 

Pusztítás és halál mindenütt akármerre nézek,

Az emberi szenny teljesen elborít már mindent.

Bűneink és vétkeink olyannyira intenzívek,

Még az ég szegélye is fellángol szégyenében!

 

Asszonyok és öregek gyászolnak, árvák zokognak,

A családfők a fronton a semmiért harcolnak.

A kihalt városok utcáin gránátok robbannak,

A remény gyöngyvirágain lánctalpak taposnak!

 

Minden oly ingatag! Minden könnyen összeomolhat!

Jöjj kedvesem, és szoríts magadhoz,

Mert te talán még valódi vagy!

Jöjj és ölelj addig, ’míg nem késő…

Meglehet, hogy ez a tánc lesz az utolsó keringő!

 

Mind a ketten áldozatok vagyunk…

Egymástól bármikor elszakadhatunk…

 

Valahol most is egy újabb csodafegyvert gyártanak,

S az őrült politikusok már csak arra várnak,

Hogy bevethessék azok ellen, ’kik még ellenállnak

Az Ördög több mint 2000 éves uralmának!

 

1998. Kalocsa / Ötlet

2003. Debrecen / Átdolgozás