"A föld, ahol botorkálok utánad,

csattog, ragyog, mint közönyös üveg.

- Szikráztunk hűen, mint kemény gyémántok,

s e táj nem a mi jelünk őrzi meg?

 

Könyörtelen hűs lencséje az égnek

reánk szűkíti éles fókuszát,

s az embertelen mindenséghez méri

a roskadó ember mozdulatát."

V.M.