144000 2007.07.04 0 0 468 „"Itt van a mi Istenünk! Velünk van a mi Istenünk. Sohasem hagyott el bennünket, úgy jött, mint a pásztor, hogy táplálja nyáját és karjába gyűjtse bárányait, mert országa közel van." Kis nyájamat nagy szeretettel egybegyűjtöm karjaimba, és táplálni fogom. Nem szükséges, hogy bárki is tanácsot adjon nekem, nincs szükségem ezekre a tanácsadókra, mert bölcsességük szégyen. Nem tudom talán, hogy hogyan kell megmérni és hogyan kell táplálni benneteket? Jaj! Csupán egy kis maradék várja Lelkemet. Nem értették meg, hogy cserbenhagynak, ha az ellenség szellemét követik? És ha cserbenhagynak engem, akkor már nem látják az Igazságot sem. Mondja-e az agyag a fazekasnak: "Mit csinálsz?" Fogadjátok alázattal, amit a Lélektől kaptok, fogadjátok el műveimet és misztériumaimat! Én akartam jeleimet megsokasítani napjaitokban. Fogadd tehát örömmel, amit a Lélektől kapsz, örvendezz és fogadj engem, légy boldog és ne fordíts hátat nekem! Nézz rám és ismerj fel! Ne fojtsd el Lelkemet; fogadj szívesen engem! Jaj nektek, akik elfojtjátok Lelkemet! Jaj nektek, vak vezetők, akik hiúságtól dagadoztok, ti változtattátok pusztasággá Szent Egyházamat! Előbb magatokat vizsgáljátok meg, ha az igazságot keresitek, és úgy bizonyosodjatok meg arról, hogy ti az igaz hitben vagytok-e?”