sziasztok.

 

ne legyetek már ti is pató pál urak (ej ráérünk arra még...).

 

amit ott van a kezedügyében, azt használd. mi pl, öregeember létünkre ülünk a számítógépnél és írkálunk, mint most. ha ewzt egy olyan embernek meséled, aki még nem tette, azt mondja, csak hablaty, jó a papír meg a ceruza.

 

a tavolságok eltűnnek, az idő lerövidül. amit most írok, öt perc múlva olvashatod. jó, nem?

 

akkor miért ne lehetne úgy versenyezni, hogy MINDEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ESZKÖZZEL IGYEKSZÜNK A LEHETŐ LEGJOBB FELTÉTELEKET BIZTOSÍTANI A ---------------- GALAMBOKNAK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ne te ülj sörrel a kezedben a nyugágyban, mert neked csak a szád jár, szerencsétlennekl meg a szárnya verseny közben. lehet spártai módon csinálni, az is egy eszköz. de ha megnézel egy igazán porfit, akkor azt látod, olyan a dúcva, amiben lakni lehetne, olyan a tisztaság, hogy a föolkdön ebédelhetnénk, stb. MIÉRT? mert a lehető legjobb feltéeleket akarja bizttosítani a GALAMBOKNAK azért, hogy a lehető legjobb eredményt hozzák. és itt lép be a keménység: amelyik nem hoizzá, az fazék.

 

te, meg én, meg ő miot csinálunk? nézzük a származási lapot, tartunk egy csomó reménységet, majd holnap talán jönni fog galambot. kellenek ilyenek is, akik a listát csinálják. az elmúlt héten a dunakanyarban vácdukán volt olyan spoori, akik az országoson 20-ból 15-öt helyez - legalábbis itt az egyesületben, de lehet, hogy a kerületben is.

 

egyszóval: nem lehet legyibnteni. vagy komolyan csinálunk valamit, vagy... ezért válik ketté lassan a postagalambász tábor a hobbistákra - ők is fontosak és el kell fogadni, hogy ezt szeretnák - és profikra, akik pénzt, munkát nem kímélve törnek előre.