Jaime de Angulo: Indián mesék
(részletek a könyvben szereplő versekből)
Vadmacska, ki egyedül járod az ösvényt
Eddig sohasem beszéltem rólad
Sem a bozótban lakó keserűségről.
Vadmacska, a tengerbe hanyatlik a nap.
***
Kifürkészhetetlen zöld szempár,
Te voltál az anyám, egy kígyó.
Miért kellett megmarnod
Mikor kutattál a páfrányok között?
Prérifarkas, erőm, gyere!
A széllel szólítalak,
Az esőn keresztül, a viharban állva
Én, egy fiatal férfi, hívlak.
Mondd el nekem, mit rejt az én szívem.
***
Én vagyok a Sólyom, és folyton csak sírok.
A keserűség egyre nyomja a szívem.
Örökre emlékezni fogok.
Én vagyok a Sáska, nem halok meg soha!
Vagyunk akár százan, a napfényben csillogunk.
Csörgő vagyok a harci táncban.
Harci ének vagyok.
Egy nagy légy jött, kiszagolt
Ahogy rothadva feküdtem a napon.
Menj innen, nagy légy, menj innen!
Ne zavarj, nagy légy.
Álmodom.
***
A sötét tónál alkonyatkor
A Puma várakozik
Az árnyékok nőnek, az éjre fonódnak
De nem merek visszamenni már.
(fordította: Varró Dániel)