"hú engem az érdekelne, hogy a feloldó hogyan is működik pontosan. Hgy oldják meg, hogy ne rögtön a mozdony oldjon, hanem az utolsó kocsi?"

 

Több technika van, a legközérthetőbb talán az, amikor tisztán tengelyszámlálókkal oldják meg:

Az elv:

Van egy folyosó, a két végén két ajtónállóval. Mindkettő az onnan bemenő vagy az ott kimenő embereket számolja. Az egyik azt mondja, hogy bement négy ember, a másik azt, hogy kijött négy ember. Ekkor mondhatjuk azt, hogy a folyosó üres.

(Előfordulhat, hogy nem megy be senki, mégis kijön kettő. Megoldásokat várok. :) )

A tengelyszámláló is annyit tesz, hogy megszámolja a felette elhaladó tengelyeket és ezt továbbítja.

A megvalósítás:

Meghatározzák a behatási pontját a sorompónak pályasebesség, keresztezési szög, biztosítási mód, keresztezett vágányok száma stb. alapján, majd oda tesznek egy tengelyszámlálót. Mivel ezek párban vannak, a párját pedig az átjáró után, úgy, hogy kb. négy méterre legyen az aszfaltcsík szélétől. Ennek oka az, hogy a tengelyszámláló a tengelyt számolja, míg az autósnak az utolsó forgóváznál nem ér véget a jármű, a teljes lehaladás után oldhat csak.

Mivel a vágányon mindkét irányban közlekedhetnek a járművek, ezért a másik irányból ugyanígy meg kell oldani. (L. rajz.)

A sorompóáramkör a tengelyszámlálóktól érzekő jeleket értékeli ki és dönti el, hogy a sorompót le kell-e zárni vagy fel kell-e nyitni, esetleg sötétre kell kapcsolnia.

A beszámláló és a kiszámláló elemek között szigorú sorrendi függés van, ha nem abban a sorrendben halad a jármű, ahogy kell, akkor gondolkodás nélkül sötét sorompó lesz az eredmény.

A szigetelt sines megoldásba nem mennék bele, szvsz túlmutat egy topic lehetőségein.

 

És a jó reggelt:

:)

 

"a feloldó hogyan is működik pontosan"

Egy egyenváltakozóáramú csévetesttel rendelkező blokkelem, melynél a körszegmensre fekete-fehér jellegtábla van erősítve. Az akadékmű kialakítása eltér a váltakozóáramú blokkelemekétől. A lezárás mindig váltakozóárammal, a feloldás mindig egyenárammal történik. Lezárni üzemszerűen a váltókezelő zárja le a bejárati vagy a kijárati jelzőmezővel közös blokkbillentyűvel, oldani pedig a be- avagy kihaladó jármű első tengelye, a szigeteltsín jelfogó záró érintkezőjén keresztül. A korai oldást gátolja meg. Kijárati oldalon, állomástávolságú közlekedésnél csak akkor szerelik fel, ha a kijáró vonat érint csúccsal szemben váltót.

 

"a feloldó hogyan is működik pontosan"

Kialakítását tekintve megegyezik a (blokk)csengővel, ám csak az irodai kezelőkészülék szerelőlapján található meg és ólomzárral zár alatt tartható. Jelentősége abban áll, hogy amikor a toronyban az elhaladó vonat után a feloldóblokk nem működött, akkor a forgalmi szolgálattevő művi oldást alkalmazva oldást tud adni a toronynak, hogy a menetvisszavétel megoldható legyen.

Szükséges még abban az esetben is, amikor a vonatot a beállított vágányúttól eltérő vágányra kell fogadni, illetőleg másik vonatot indítanak. A váltókezelő felelőssége, hogy a művi oldáshoz csak akkor kérjen engedélyt, illetőleg folytassa azt, amennyiben a vonat a főjelző előtt megállt, illetőleg el sem indult.

Amennyiben az állomásvéghez térközbiztosító berendezés is tartozik, különösen fontos, hogy az irodai kapcsolóblokk állásáról a forgalmi szolgálattevő a behaladó menet visszavétele előtt kellő bizonyossággal meggyőződjön, nehogy a térközőr hamis oldást kapjon, így az utolsó térközbe két vonat kerülhessen.

A feldoló napjainkban használatos neve a kényszeroldó, már eme berendezéseknél is.