Szíved nem távoli tünemény, sem nem délibáb

Szíved körbeölelő jóság

Szíved édes ringatás

Szívedben minden tánc, simogató

Ha mondom egyek vagyunk, tudom, egyek vagyunk, érzem egyek vagyunk

Szívedben egyszerű együtt lépni ketten, viszlek magammal, ó nem eresztlek

Én is megölellek, ó mért engedjelek el?

Jó nekem, és jó Neked

Szívemet megfogod szívedbe rakod, ó és ezt Szívedben élem

Én vagyok Benned, és Te bennem

És bennem vagy úgy ölelsz kint, és ott vagy kint mindenütt

Hol vagyok ott vagy, ott léphetek Szívedben beljebb

Utadról le nem térek, és mindig megtalállak

Lehet bár sivatag hol vezetsz, lehet tüskés rengeteg, szomjamat Szívedből olthatom, meg nem szomjazom

Mosolyom mosolyod, fájdalmam fájdalmad

Szőnyeget terítesz elém, lépése puha, szövése szemet gyönyörködteti

Karon fogva megyünk, barátod lehetek, barátodat el nem hagyod

Hűséged oly sokszor felemel, átemel harci eszközök fölött

Ó ki simogatásra emeli kezét Téged simogat, nem látja, de Te viszonzod

Szívedben tudom mi a jó, hisz jóságban élek, jóságod vesz körül engemet

Ha lépésed ma még nem értem, holnap meglátom és megköszönöm jóságod tetteit

Bent tudod vágyam, és tudom vágyadat

Könnyemet letörlöd, és köszönöm, hogy könnyedet letörölhetem

Köszönöm, hogy itt lehetek Szívedben