Az acél zártszelvény szerkezet belső felületvédelmét végül a következőképp csináltam meg:

 

 

rozsdamaróval átmostam az üreges szelvényeket, kiszárítás, ledugózás, higított supralux alapozót beöntöttem, aztán körbeforgatás, szárítás. Ezután ahol lehet meghagyom a ledugózást, de olajat öntök be a lezárható részekre, ahol meg nem lehet lezárni a szelvényt (zárszerkezet stb..), oda olaj lesz beporlasztva, de az egy idő után kifolyik, ismételni kell.

 

Ez olyan helyre kerül, ami ugyan beltér, közvetlenül vizet nem kap, de nagy a páratartalom, a helyiségben száradnak vizes cuccok. A lecsapódó pára miatt a még le nem kezelt acél pillanatok alatt rozsdásodásnak indult.

 

 

 

 

A szerkezet le lett galvanizálva (passziválás nélkül), de az üregekben ez nem jó, csak a külső felületen.

 

Tüzihorgany kellett volna, de akkor görbül, után kell igazítani és csak nagyobb tételben érdemes vele foglalkozni.

 

Épületre, korlátok, kapu stb.. és kültérre viszont aki tartós acélszerkezeteket akar, érdemes tüzihorganyozni és lehetőleg tömör szelvényekből gyártani.

 

A gyári horganyzott csavarok, alátétek sem jók, egy idő után minden rozsdásodni fog, rozsdamentes (saválló) kötőelemek kellenek.