Well, tény, hogy van most tudatos nyersanyag-gazdálkodási politika. Kétségtelenül nem a prudencia netovábbja, de egyáltalán van. Az orosz vezetés szemmel láthatóan tökéletesen tisztában van azzal, hogy mi az, amire egyáltalán támaszkodhat.

 És nekem egyáltalán nem tűnik hülyeségnek, hogy a jóformán kizárólagos gazdasági hátteret jelentő nyersanyagbázist semmilyen körülmények között nem engedik át külföldi ellenőrzés alá. Vannak ennek persze hátulütői is, de például Dél-Amerika, vagy Afrika példája szerintem meglehetősen jól mutatja, mi lesz abból, ha ezek a nyersanyagbázisok néhány külföldi érdekeltségű monopólium kezébe kerülnek. Leginkább csak azoknak lesz ez jó.

 Egy picit azért furcsállom, hogy ilyen görcsösen szurkolsz az oroszok bukásának. Nem kell őket szeretni, a történelmünket elnézve túl sok okunk nincs is rá, magam sem Putyin-képpel kelek-fekszek, de azért lássuk be, gyakorlatilag határosak vagyunk velük, energiaellátás szempontjából függünk tőle, sőt, amíg az olajkorszak tart, addig fogunk is függeni - szimbiózis van, ha tetszik, ha nem. Szimbiózisban élő létformák meg nemigen szurkolnak a másik pusztulásáért...