Érdemes a Belső utak könyvének végéről elolvasni ezt pl.:

" A cél az volt, hogy kifejezetten gyakorlati jellegű "kézikönyvet" adjunk azoknak a kezébe, akik szükségét érzik annak, hogy tudatos erőfeszítéssel munkálkodjanak önmagukon, utat keressenek az emberi élet konfliktusainak megoldásához. Ezért kerültünk el minden - bár mégannyira kínálkozó - elméleti fejtegetést, a gyakorlatok hatásmechanizmusának mélyebb elemzését, s a világszemléleti polémiát mindazokkal a törekvésekkel, amelyek nemegyszer az "ész trónfosztására" kívánják felhasználni a pszichés önmegismerés és önfejlesztés önmagában neutrális technikáját. Bízunk az érdeklődő és jóindulatú olvasó fülének érzékenységében: érteni fogja, hogy az emberről való ősi tudást és a modern tudomány eredményeit próbáljuk annak a célnak a szolgálatába állítani, hogy az ember életét örömtelibbé tegyék, méltóságát kiteljesítsék.

A mai embert sokféle szellemi áramlat próbálja vonzáskörébe csábítani. Valódi és lidércfények keverednek. A nagy próba mindig a kritikus értelem, az ítélőerő. Gyanús minden olyan törekvés, amely az embert az intellektuális megértés számára hozzáférhetetlen, homályos vidékekre csalogatja. Alapvető szabálynak tartjuk, hogy senki ne végezzen olyan gyakorlatokat, amelyeknek várható eredményeivel nincsen pontosan tisztában. Mindig tudnunk kell, hogy lelki életünk melyik területéhez és miért nyúlunk hozzá.; milyen következmények, hatások elérése érdekében. Arra törekedtünk, hogy ez a könyv megfeleljen ennek a követelménynek eloszlasson bizonyos homályokat, az önmagunkon végzett munkát a tudatos vállalás szintjére emelje."