A magam reszerol befejezem ezt a temat azzal, hogy igenis volt az emberiseg tortenelmeben egy sokkal jobb korszak - amikor lehet, hogy a boltok nem roskadoztak ennyi cucctol [= joreszt szemettol], de legalabb volt valami optimizmus a jovot tekintve. A korrupcio nagysagrendekkel kissebb volt, es nem mindent a penz mozgatott.

Az az ordogi kor [egy pozitiv visszacsatolas], amibe most nyakig benne vagyunk, meg csak kezdeti stadiumban volt - es ugy tunt, ezen is lehet konnyeden valtoztatni. Mara viszont mar csak a kozombosseg es kiabrandulas maradt - de ez nem volt mindig igy, es ez nem mitosz, hanem teny.

A legkonnyebb lesoporni egy jobb vilag megformalasara tett kiserletet azzal, hogy ezt emberekkel nem lehet megcsinalni. Ez kenyelmes onamitas, amely egy vitalis dolgot nagyvonaluan kihagy: espedig azt, hogy az emberek konnyeden valtoznak a jo iranyba (a [1] motivaciok [vagy azok hianya {pl. kepzeld el (Imagine :), hogy nincsen penz}, [2] neveles, [3] a latott peldak hatasara).

Ha az "ugyse-sikerulhet" mentalitas lett volna mindig a tortenelemkben, akkor nem mentunk volna kiz az urbe, es nem szalltunk volna le a Holdon (es pl. most nem lenne tobb szaz km-rel szaguldo vonat {az egyetlen elfogadhato kozlelkedesi eszkoz}, mivel az ember ugyebar "ugyse-eli-tul-a-20km/oranal-nagyobb-sebesseget").

Most mi mindnyajan egy globalis birkaakolban elunk - es a keritest maguk a juhok allitjak fel az "ugyse-lehet-jobb" mentalitasukkal...