annál részletesebbet, mint amit adtam, nem lehet.

még egyszer:

az animáció pontokból áll, amiknek mozgása egy törtvonal, azaz minden egyes pontra adott

t₁ x₁ y₁
t₂ x₂ y₂
t₃ x₃ y₃
...

waypoint-ok sorozata. a pont t₁ előtt nem látható, és t_n után sem látható. a pontok között lineárisan halad, azaz ha

t=2 x=0 y=0
t=4 x=10 y=10

pontok adottak, akkor t=3-ban a pont helye x=5 y=5

a pontok dekorálhatók, azaz lehet szinük, alakjuk, méretük, de ez csak csicsa. az animációkban MINDEN pont. a házak pontsorral vannak ábrázolva. az autó pont. a fénykör tulajdonképpen tucatnyi pont, amik egy kör mentén vannak elhelyezve, mindengyik önálló objektum, semmi köze más fénypontokhoz, vagy a rajz többi részéhez. ennek azért van jelentőssége, mert egy mutáns y irányban mozgó rudas példája óta tudom, hogy az egyik IR láthat egyenesnek egy objektumot, amit a másik IR törtvonalnak lát. ezért a program nem köt össze pontokat, és nem is kreál pontokat csak úgy.

eddig semmi specrel, sima klasszikus fizika. ez egy egyszerű megjelenítőeszköz, ami a téridőt az xy síkkal párhuzamosan, t helyen képes elmetszeni, és mutatni, ami ott van. azaz adott t-hez megkeresi az összes pontnak a helyét, és ha van olyan, akkor megjeleníti a képernyőn.

eztán jön a lényeg: a program tud lorentz transzformálni. ez azt jelenti, hogy a jelenet összes pontját transzformálja x-t síkban. y marad változatlanul. maga a transzformáció megváltoztatja a jelenetet. a fenti waypoint-ok megváltoztatják a helyüket. aztán a program el is felejti, hogy valaha transzformált, a jelenet adott, tök mindegy, hogy ez volt az eredeti, vagy ez már transzformált. akár több transzformációt is végre lehet hajtani egymás után. ennek következtében ha egyszer transzformálunk +0,8 majd -0,8 paraméterrel, akkor visszakapjuk az eredeti állapotot.

az utcás animáció alsó ábrája ilyen transzformált jelenet.